Lukács Zoltán (MSZP) bírálta, hogy a boltok vasárnapi zárvatartásának eltörlésével megszüntették a százszázalékos vasárnapi bérpótlékot. Szerinte erről egy másik törvény rendelkezett és azt nem kellett volna eltörölni.

Elmondta, az MSZP átfogó törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, az nemcsak a kiskereskedelemben dolgozóra, hanem minden vasárnap munkát vállalóra vonatkoznak. Ismertetése szerint rögzítenék, hogy a napi munkaidő nyolc óra, a heti negyven óra; a munkaidőkeretet maximum csak fél évre lehetne előre meghatározni.
Lukács Zoltán közölte, a munkavállaló havonta csak két vasárnap dolgozhatna és ezért 100 százalékos pótlékot kapna, de úgy, hogy az csak 50 százalékig lenne járulékköteles.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára azt firtatta, miért akkora a szocialisták felháborodása. Szerinte azért, mert elrontottak valamit és keresik a hibást. Hozzátette: az MSZP szándéka szerint alakult a helyzet, a kiskereskedelmi szektorba az eredeti szabályokat állították vissza a vasárnapi munkavégzésre vonatkozóan. Miért nem álltak ki a vasárnapi bérpótlék emelése mellett 2010-ig? - kérdezte.

Jelezte: a bérpótlékról egyeztetnek a kiskereskedelem területén működő szakszervezetekkel.

Stadion helyett az egészségügybe kéne fektetni

Ikotity István (LMP) egy konkrét eset kapcsán tette szóvá az egészségügy helyzetét. Emlékeztetett arra, hogy a vizsgálatok szerint a budapesti Szent Imre-kórház pszichiátriai osztályán tavaly nem halva született egy csecsemő, hanem a rossz kórházi körülmények miatt meghalt.

Az ellenzéki képviselő szerint egy sor hiányosságot állapítottak meg, például az osztály zsúfoltságával, a gyógyszerezéssel kapcsolatban. Elmondta, a betegek nem tudják érvényesíteni a jogaikat.

Az egészségügy helyzetével kapcsolatban elmondta, a kórházakban nincs pénz gumikesztyűre, fertőtlenítőre, de nem működik a minőségbiztosítás sem. Hozzátette: pedig lenne pénz az egészségügy rendbetételére, nem üres stadionokra és olimpiai kampányra kellene költeni.

Rétvári Bence, az Emberi erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt öt évben összesen 500 milliárd forintnyi fejlesztés volt a kórházakban. Hozzátette: hatvan milliárd forint volt kórházkonszolidációra, csökkentek a várólisták.

A konkrét eset kapcsán elmondta, a beteg nő ön- és közveszélyes állapotban volt, és kezelésekor a szabályoknak megfelelően jártak el. Hozzátette: az eset után az osztályvezető főorvost felfüggesztették, kórházi intézkedési tervet készítettek és átépítik a pszichiátriai osztályt.

A nagykoalíciós brókerbotrány

Volner János (Jobbik) nagykoalíciós brókerbotrányként hivatkozott a Quaestor-ügyre és szóvá tette, hogy megakadt a büntetőeljárás, mert az ügyészség és a bíróság "egymásra tolja a felelősséget". Megjegyezte, hogy az igazságszolgáltatási és rendőri szervek élén a Fidesz által kinevezett emberek állnak és a büntető törvénykönyvet is a kormánypárt alkotta meg.

Az ellenzéki politikus közölte: továbbra is várják, hogy a kormánypárti képviselők nyilatkozatot tegyenek arról, hogy nem menekítettek ki pénzt a brókercég bedőlése előtt. Egyúttal bírálta azt is, hogy mások mellett Horváth Zsolt volt fideszes képviselőt és - családtagja révén - Kerényi Jánost is összefüggésbe hozták az offshore-ügyekkel.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a hatalmi ágak szétválasztásával és a folyamatban lévő eljárással magyarázta, hogy a kormánynak nincs jogköre állást foglalni a jogértelmezési vitában, amely egy hiánypótlás miatt alakult ki. Visszautasította, hogy az érintett szervek élén pártalapon történtek volna a kinevezések.

Az államtitkár azt is kiemelte, hogy 2010 után erősen korlátozták - az állami vagyon esetében pedig kizárták - az offshore tevékenységet, azt azonban önmagában nem lehet betiltani. Megjegyezte: a Jobbiktól továbbra is választ várnak Kovács Béla EP-képviselő ügyében.

KDNP: Brüsszel nem bízik a közös, keresztény Európában

Rétvári Bence (KDNP) elítélte a kereszténységet gúnyoló, egyházi jelképeket lealacsonyító megmozdulásokat, amelyeket vallásgyalázásként értékelt. Azt hangoztatta: Európának büszkének kell lennie a keresztény gyökereire, kultúrájára, moráljára, s azt meg kell erősíteni.

A kormánypárti politikus szerint Brüsszel nem bízik a keresztény alapú, közös Európában, s úgy véli: a demográfiai- és munkaerő problémákat más emberek idehívásával kell megoldani. Ha az EU nem védi meg határait, akkor egyre messzebbről és egyre többen fognak elindulni - jelentette ki, fontosnak nevezve, hogy közvetlenül ki kell kérni az emberek véleményét erről.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy Magyarország vitatja a bevándorlók korlátlan behívását, azt veszélyes és kiszámíthatatlan jelenségnek tartja mind a kultúrára, mind a mindennapi biztonságra nézve. Kiemelte, hogy a kérdést nemzeti hatáskörben kell eldönteni, egyebek mellett ezt tartalmazza a kormány 10 pontos akcióterve is, amely egy válaszreakció Brüsszel elhibázott javaslatára. A csomag a határok és Schengen megerősítésére tesz javaslatot, rögzítené a biztonságos országok listáját és elutasítja a kötelező és automatikus betelepítési kvótát is - sorolta, hozzátéve: fontos, hogy a magyarok világos nemet mondjanak a szétosztásra.

Kapcsolódó cikkek