A felszólalások előtt az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az öt éve kihirdetett alaptörvényről szólva azt mondta: a magyar parlament történelmi kötelességének tett eleget, amikor a volt kommunista blokk országai közül utolsóként lecserélte a diktatúrában született alkotmányát. Hozzátette: első alkalommal fordult elő, hogy valódi, demokratikus felhatalmazással rendelkező parlament fogadott el új alkotmányt Magyarországon. Kijelentette azt is: az elmúlt öt évben világossá vált: az alaptörvény a viták ellenére alkalmas és méltó arra, hogy az ország alapdokumentuma legyen.

A Jobbik nekiment az MNB-nek

Volner János (Jobbik) egyértelmű magyarázatot várt a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak pénzköltéseire. Hangsúlyozta: a jegybanknak a nyereségével úgy kell gazdálkodnia, hogy az állam, mint tulajdonos érdeke is érvényesülhessen.

Szerinte azonban az alapítványok a devizahitelesek pénzéből képződött nyereséget a jegybank feladatai közé nem illeszthetően juttatták például Mészáros Lőrinchez, vagy az elnök unokatestvére által megjelentetett hírportál kiadójához.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: az MNB működése törvényes. A jegybank nem kérhet és nem is fogadhat el utasítást a kormánytól, csupán a jogszabálynak van alárendelve.

Az intézmény gazdálkodása is önálló - fűzte hozzá -, és lehetősége van arra, hogy eredménye terhére a közjót szolgálva nyújtson támogatást. Az MNB-vagyon része a nemzeti vagyonnak - folytatta - a jegybank bevételeit, kiadásait azonban nem a költségvetés szabályozza, hanem saját éves gazdálkodási terve.

Az LMP is szót emelt az ügyben

Schmuck Erzsébet (LMP) Matolcsy György jegybankelnök lemondását követelte, valamint az MNB alapítványainak megszüntetését, és a felügyelőbizottsága visszahívását, újraválasztását a korábbi szabályok szerint.

Arra mutatott rá, hogy már az MNB 2013-as beszámolójában szerepelt a most vitát kiváltó, "lépésről lépésre megtervezett ördögi program" a közpénzek ellopására, annak parlamenti tárgyalását azonban a kormánytöbbség megakadályozta.

Tállai András úgy felelt: az LMP a Jobbikhoz hasonlóan politikai támadást indít az ország független intézménye ellen. Egyetlen bűncselekmény gyanúját, egyetlen törvénysértést sem tudnak elmondani - hangsúlyozta, hozzátéve: ugyanazt tudja felelni, mint a Jobbiknak, amelyet a képviselő a jegyzőkönyvből elolvashat.

MSZP: Itt nincs mit ünnepelni

Tóbiás József (MSZP) az öt éve született alaptörvényről szólva azt mondta: az alkotmánnyal együtt elveszett a szociális jogállam, a köztársasággal együtt pedig az ország nemzetközi megbecsülése. Az alaptörvény szerinte csak a Fidesz-KDNP gazdasági és politikai elitje számára készült, így nincs mit ünnepelni azon. Újra köztársaságnak kell lennie az országnak, amiben az alkotmány is kimondja: mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz - mondta.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára úgy felelt: az alaptörvény egy pártállami időkből eredő alkotmányt váltott fel, amely biztosította a pártállami elit büntetlenségét és a javainak átmentését. Szerinte az új dokumentumba olyan értékek is szerepelnek már, amelyek a megelőzőben nem: a cégek átláthatósága, a közérdekű adatok kikövetelhetőségét éppen az alaptörvény tette lehetővé.

Feltette a kérdést: honnan van a szocialistáknak erkölcsi alapjuk szociális kérdéseket felvetni?

Vasárnapi végkicsengés

Harrach Péter (KDNP) kármentesítést sürgetett a vasárnapi nyitvatartás visszaállítása után. A szakszervezetekkel folytatott tárgyalásaik után elmondta: legalább havi két szabad vasárnapot biztosítani kell a kereskedelmi dolgozóknak, de a nagycsaládosoknak vagy a gyermeküket egyedül nevelőknek akár többet is. Emellett 100 százalékos bérpótlékot sürgetett és fontosnak ítélte a munkaügyi ellenőrzések szigorítását.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkár kijelentette: a kormány nyitott az egyeztetésre az érdekképviseletekkel. Elmondta: a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának monitoring bizottsága már tárgyalt a kérdésről. Itt áttekinthetik a pótlék kérdését, amit akár a többi nemzetgazdasági ágazatra is kiterjeszthetik - tette hozzá.

Fidesz: hová lett 17 milliárd?

Németh Szilárd (Fidesz) szerint Gyurcsány Ferenc kormánya kifizetőhelynek használta a titkosszolgálatokat, amelyek 190 milliói forintért rendeltek tanulmányokat a Political Capitaltól, de sajtóhírek szerint a szocialista kormányok legalább 17 milliárd forintnyi közpénzt költöttek közvélemény-kutatásra, kommunikációs és tanulmánykészítési megbízásokra.

Arra kérdezett rá: mi a kormány álláspontja a milliárdos tanulmányok nyilvánosságával kapcsolatban és mit tesz a kabinet azért, hogy ezek megismerhetők legyenek?

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azt hangsúlyozta: a papírokat meg kell ismerni. A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok hasonló megrendelésekre más cégeknek is súlyos összegeket fizettek ki - tette hozzá.

Az említett 17 milliárd forint nagy része tíz cégcsoporthoz ment, amelyek tevékenységével kapcsolatban még a teljesítést is vizsgálni kell. Ha a kormány visszaélést talál, megteszi a szükséges intézkedéseket - hangsúlyozta.

Kapcsolódó cikkek