Sokan a kormány kegyeltjeinek tartják a trafik bizniszben érdekelt befektetőket, s a dohányboltok tulajdonosi háttere is azt mutatja, hogy nem egy esetben van alapja ezeknek az állításoknak. A 2013-as indulás óta eltelt időben átrendeződött a piac, egyebek mellett a jogszabályi háttér megváltozása miatt. Például már egy ideje nem lehet nagy alapterületű boltok (hipermarketek) közelében trafikot működtetni.

ELCSÚSZTAK
Az árusítóhely jó megválasztásával szép profitot tud szakítani a dohánybolt üzemeltetője. Nyilván egy fővárosi, pláne belvárosi üzlet nagyobb forgalmat képes generálni, mint amennyi egy kevésbé frekventált környéken összejön. A jobban menő boltok tulajdonosai közt szép számmal található a kormányhoz, annak fontos döntéshozatali pozícióban lévő embereihez közel álló vállalkozó. Ők tudták, hol érdemes árusítóhelyet nyitni, és ebben segítségükre voltak a kapcsolataik.

Ez a cikk valószínűleg nem róluk szól. A lényeg: a trafikrendszer indulása óta nem csak bevételt termeltek az árusítóhelyek, időnként bele kellett nyúlni a kasszába, hogy a hatóság által kiállított elmarasztaló jelentések pénzügyi konzekvenciáit le lehessen onnan is vonni. No, nem őrületes összegekről van szó, legalábbis azon bírságok esetében, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vetett ki az ellenőrzött és mulasztáson kapott trafikokra. Eddig összesen valamivel több, mint 56 milliót (pontosan 56 065 000 forintot) kellett leróniuk a hibázáson kapott üzleteknek a 2013-as nyitásuk óta eltelt időben - árulta el a Figyelő megkeresésére a NAV. Ennyi volt a jogerősen kiszabott bírságok összege 2013 július elseje óta, amit összesen 414 jogsértés feltárása során állapítottak meg a pénzügyőrök.

További részletek a Figyelő 2016/17. számában.

Kapcsolódó cikkek