Az ügyészség és a bíróság működjön együtt a Quaestor-ügyben, senki ne szabotálja el az eljárást, hogy azok, akik elloptak 220 milliárd forintot, megkaphassák büntetésüket - szólított fel Szakács László, az Országgyűlés költségvetési bizottságának és a brókerbotrány-bizottság szocialista tagja csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.
Az ellenzéki politikus a Legfőbb Ügyészség Markó utcai épületénél tartott eseményen - ahol ismét tüntettek a Quaestor-károsultak - azt mondta, az ügyészségnek el kell végeznie azt a feladatot, amit a Fővárosi Törvényszék rárótt, és olyan vádiratot kell készítenie, ami alapján a büntetőeljárás lefolytatható. Európa és Magyarország "legnagyobb pénzügyi és jogállami botránya" lenne, "ha még a vádemelés sem sikerülne" a Quaestor-ügyben - tette hozzá.

Szakács László arról is beszélt, hogy a különböző Quaestor-leányvállalatok egymással szemben is fellépnek hitelezőként a felszámolási eljárásban, így hamarabb kapják meg követeléseiket, mint a károsultak.

"A Quaestor-vagyont elkezdik széthordani" - folytatta az MSZP politikusa. Példaként említette, hogy a Quaestor egyik legnagyobb ingatlanja, legjelentősebb vagyoneleme, Magyarország egyik "topszállója", a mátraházai Lifestyle Hotel egy új cég üzemeltetésébe került, amely elmondása alapján több lépcsőn keresztül, de Mészáros Lőrinchez köthető. "Lehet, hogy ez törvényes, de egészen biztosan etikátlan, hogy valaki így legyen a nyomor vámszedője" - fogalmazott.

Kifejtette: a Quaestor-károsultakat az a vád éri, hogy közpénzből kell őket kártalanítani, de ők jobban szeretnék, ha a Quaestor-vagyonból kaphatnák meg azt, ami jogos jussuk.

A jegybank tavaly március 10-én függesztette fel részlegesen a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben február 5-én érkezett meg a főügyészség vádirata a Fővárosi Törvényszékre, öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rónak a cégcsoportot vezető Tarsoly Csaba és társai terhére, az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint, és az ügyben csaknem 32 ezer sértett van.

A törvényszék márciusban azt közölte, hogy várhatóan májusban kezdi el a kiemelt jelentőségű büntetőügy soron kívüli tárgyalását. Április elsején az eljáró bíró tárgyalást előkészítő nem nyilvános ülést tartott, néhány nappal később pedig a törvényszék közleményben tudatta, hogy hiánypótlásra visszaadták a vádiratot, mert abban hiányosan vannak megjelölve a bizonyítási eszközök, valamint az, hogy mely cselekmény bizonyítására szolgálnak. A Fővárosi Főügyészség nem sokkal később közölte: törvényesen járt el, és nem áll módjában a felhívást teljesíteni, mert azt sem a büntetőeljárási törvény, sem a bírósági gyakorlat alapján nem lehet végrehajtani.