A hivatalosan ugyan nem rögzített területi rotáció elve alapján az új főtitkár a kelet-európai térségből fog érkezni. Ennek oka, hogy ebből a földrajzi régióból még nem került ki világszervezeti vezető. Az ENSZ-en belül sokan azt is borítékolhatónak tartják, hogy a történelem során először nő fogja váltani a jelenlegi dél-koreai főtitkárt.

A két legjelentősebb, ám nem hivatalos kritérium mellett előnyt jelent a világszervezetben és a diplomáciai életben való tapasztalat, de az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) kegye még többet nyom a lantban. Az új főtitkárt ugyanis a BT öt állandó tagjának - USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína - egyhangú javaslata alapján a 193 tagú Közgyűlés választja meg. Ez alapján egyetlen BT-tag vétója véget vethet az adott személy főtitkári aspirációinak is. Fontos továbbá, hogy a főtitkár-jelölt hazája széleskörű támogatottságát élvezze, valamint a nemzetközi közvélemény számára is elfogadható legyen. Ezen kritériumok alapján nézzük tehát, ki milyen esélyekkel indul a kelet-európai régióból!

Az ENSZ főtitkári posztjára eddig kilencen nyújtották be igényüket; ebből heten a kelet-európai térségből érkeznek, és közülük hárman a női nemet erősítik.

A főtitkári posztért száll versenybe Igor Luksic egykori montenegrói miniszterelnök, aki néhány éve, Milo Djukanovic rövid visszavonulása idején vette át a kormányt, de más felállásokban pénzügy- és külügyminiszter is volt. Előnyt élveznek vele szemben azon jelöltek, akik jelentős ENSZ-en belüli karriert tudhatnak maguk mögött. Ilyen jelölt Vuk Jeremic, egykori szerb külügyminiszter és a macedón Srgjan Kerim, akik az ENSZ Közgyűlésének elnöki posztját már betöltötték. A férfi jelöltek közül a legesélyesebb az egykori szlovén elnök, Danilo Türk, aki Szlovénia első ENSZ-nagykövete volt. Jelentős tapasztalata mellett a Miro Cerar vezette koalíciós kormány és Borut Pahor államfő személyes támogatását is maga mögött tudhatja.

Luksic és Jeremic paradox módon éppen hazájuk támogatásával lehetnek bajban. Luksic újabban Djukanovic (mérsékelt) belső ellenzékének szerepében tűnik fel, ami Montenegróban nem kifejezetten a gyors politikai karrier záloga - bár ha ő lenne az ENSZ-főtitkár, Djukanovic legalább kijátszaná a podgoricai politizálásból. A szerb Vuk Jeremic jelenleg is ENSZ-közeli alapítványt vezet, és bár hivatalosan Szerbia támogatja a jelölését, ennek motivációja hasonló lehet, mint Luksic esetében - Jeremic a jövőre megtartandó elnökválasztáson lehet - nem is esélytelen kihívója a jelenlegi kormánypárt egyelőre meg nem nevezett jelöltjének.

Miroslav Lajcak jelenlegi szlovák külügyminiszter jelölését pedig azért érdemes megemlíteni, mert 2007-2009 között ő volt Bosznia-Hercegovina ENSZ-Főképviselője. Ezen időszak alatt politikai főtanácsadója Pandur József, Magyarország egykori belgrádi és szarajevói nagykövete volt.

A női jelöltek közül Vesna Pusic egykori liberális horvát külügyminiszter tűnik a legkebésbé esélyesnek. Azon felül, hogy nem rendelkezik komoly múlttal ENSZ-es berkeken belül, helyzetét az is rontja, hogy a jelenlegi konzervatív horvát kormány és a szintén a HDZ színeiben megválasztott Kolinda Grabar-Kitarovic államfő politikai támogatását sem élvezheti. Ez pedig könnyen megpecsételheti sorsát a mezőnyben.

A főtitkár-jelölést valószínűleg Bulgária vette a legkomolyabban, ugyanis csak számos politikai alku eredményeként jelölték a pozícióra Irina Bokovát Kristalina Georgievával szemben. Georgieva jelenleg az Európai Bizottság egyik alelnöke, egyben a költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős biztos. Személyét erősíti, hogy sokáig a Világbank alelnöki posztját is betöltötte. A biztosasszony - saját bevallása szerint is - jelenleg igencsak elfoglalt EU-s szerepkörében, valamint az ő portfóliójához is szorosan kapcsolódó Oroszország elleni szankciók abszolút hátrányt jelentenek számára a BT-n belüli szavazáskor. Valószínűleg ezen tényezők hatására esett a választás a nem kevésbé kvalifikált Bokovára, aki jelenleg az UNESCO első női elnöke. A jelölt pedig olyan ügyek mellett kampányol aktívan - emberi jogok, rasszizmus elleni harc -, amik a nemzetközi közvélemény szimpátiáját is megnyerhetik. Nem becsülhetjük le, hogy a jelenlegi állás szerint Bokova testesíti meg Oroszország kedvenc jelöltjét, azonban UNESCO-s pályafutása során a palesztinok ügyében már számtalanszor szembe került az USA-val.

Az igen erős bolgár jelölt megvétózható mivolta miatt könnyen lehet, hogy az egykori moldáv külügyminiszter, Natalia Gherman lesz végül a befutó. A nemzetközi fejlesztés, emberi- és LMBT-jogok mellett kampányoló jelölt a feszült nyugati-orosz viszonyt kihasználva juthat el a főtitkári pozícióig. Moldova ugyanis jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, valamint nem tagja a NATO-nak. A nyugat támogatását pedig pro-EU politikájával biztosíthatja be. Nem hivatalos kritérium, de esélyeit ronthatja, hogy Gherman - önéletrajza alapján - nem beszél franciául. Ezt még akár orvosolni is tudja, hiszen Ban Ki-moon is intenzív nyelvleckéket vett megválasztása után, hogy az igen kritikus francia újságírók kérdéseire is anyanyelvükön tudjon válaszolni.

Összegezve elmondhatjuk, hogy az új főtitkár választása alaposan megmozgatta a balkáni, és tágabb értelemben a délkelet-európai térség államait. A tét természetesen igen nagy, így érthető, ha mindenki az informális és hivatalos meghallgatásokon keresztül saját országának jelöltjét szeretné bebiztosítani az öt éves ciklus elnyerésére. Az elemzés alapján a férfi jelöltek közül egyértelműen a szlovén Danilo Türk kerülne ki győztesen. A női aspiránsok körében azonban már nehezebb egyértelmű befutót találni. A bolgár Irina Bokova kétségtelenül a legerősebb a mezőnyben, de a BT-n belüli játszmák miatt mégis a moldáv Natalia Gherman kerülhet ki győztesen a főtitkári posztért folyó versenyből.

A politikai játszmák és a jelenlegi orosz-nyugati elhidegülés hatására pedig még az is elképzelhető, hogy mégsem a kelet-európai csoport tagjai közül kerül ki az új főtitkár. Ezzel a lépéssel pedig az egykori új-zélandi miniszterelnök és az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) vezetője, Helen Clark is esélyes a cím elnyeréséért. A nagy nevek helyett pedig elképzelhető, hogy a BT olyan személyt fog választani és a Közgyűlés megszavazni, akiről csak egy alapos Google-keresés után fogunk először hallani.



****

A Balkán Expressz rovatot a www.biztonsagpolitika.hu weboldal üzemeltetője, a Strategic Assistance and Support Group Kft. támogatja.

Kapcsolódó cikkek