A Magyarország Barátai Alapítvány közösségének tagjai hétvégi, harmadik világtalálkozójuk keretében az Országházban találkoztak a házelnökkel és Marek Kuchcinskivel, a lengyel parlament (szejm) elnökével.

Kövér László nyitóbeszédében kiemelte: izgalmas időszak a mostani, a világpolitikában és az európai politikában egyaránt hordoz új veszélyeket és új esélyeket. "Olyan idők küszöbén állunk, amikor az 1956-os szabadságeszmény vagy a történelmi magyar-lengyel sorsközösség ismét olyan erőt adhat", amely esélyt teremt Közép-Európa nemzeteinek és egész Európának, hogy sikeresen nézzenek szembe a mind komolyabb kihívásokkal - fogalmazott.

A házelnök emlékeztetett: a magyarok öt évvel ezelőtt az alaptörvény elfogadásával közjogi formába öntötték a nemzetüket fenntartó értékalapot, amelynek ismeretében Magyarország minden jelenlegi és jövendő barátja tudhatja, a magyarok milyen értékekben hisznek, és milyen értékekben osztozhat velük, ha Magyarország barátjává válik.

Azt mondta, a magyarok hisznek abban, hogy Magyarországon, Európában és a nagyvilágban a 21. században is a népuralom, azaz a demokrácia a kívánatos politikai létforma. A házelnök szerint a magyarok hisznek abban is, hogy a népuralom, a demokrácia letéteményesei ebben a században is a nemzetközi térben együttműködésre képes, de szuverén jogállamok, és abban is, hogy "az Európában kialakult szuverén nemzetállami együttműködés rendje nem váltható fel a népfelség elve alól kivont, demokratikusan nem legitimált, ellenőrizetlen és átláthatatlan erőcsoportok által diktált renddel".

Kövér László arról is beszélt, hogy az Országház felsőházi társalgójában látható Totalitarizmus Európában című kiállítás a nácizmus és a kommunizmus bűntetteivel szembesít. "Bízunk benne, hogy Európa nem felejt", nem felejti, hogy ezek a "rémállamok" azért jöhettek létre, mert az embereknek a demokrácia, mint közösségi létforma nem tűnt elég hitelesnek és működőképesnek arra, hogy megoldást ígérjen a problémákra - mondta. Kifejtette: nem lehet elfelejteni, hogy a totalitarizmus rendszerei mind az európai civilizáció keresztény értékeinek és normáinak relativizálásából vagy tagadásából indultak ki.

Kövér László hangoztatta: Európa erejét és versenyképességét a 21. században is a keresztény gyökerű nemzeti kultúrák és nemzetállamok, valamint az általuk működtetett, az emberek számára még elvileg áttekinthető és ellenőrizhető demokratikus struktúrák adják. Nincs európai identitás szilárd nemzeti, családi és nemi identitás nélkül - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: elkötelezetten hiszünk az euroatlanti gondolatban és szövetségben, de nem hisszük azt, hogy az euroatlanti világ erős lehet, ha benne Európa és az EU gyenge és zilált. Abban hiszünk, hogy Európának és az uniónak a világpolitika szuverén és egyenrangú szereplőjévé kell válnia. Mindehhez nem az Európai Egyesült Államok "hamvában holt ideájának a kergetése" vezet el, hanem az Európa kulturális, nyelvi, hagyománybeli sokszínűségében is egységet adó, "valaha valóban létezett, de egyesek által idejétmúltnak minősített közös identitásunk újra felfedezése és megerősítése" - mutatott rá.

Marek Kuchcinski a magyar-lengyel barátság különlegességét hangsúlyozta, mint mondta, ez a szoros kapcsolat az élet minden területén jelen van.

A szejm elnöke Lengyelország és a külföldön élő lengyelek közötti kapcsolattartásról beszélt, arról, hogy ezt a lengyel állam milyen fontosnak tartja. Hozzátette: a történelem során sok lengyel a határok megváltozása miatt került a határon túlra, ezért a lengyelek átérzik a magyarok helyzetét.

Vizi E. Szilveszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy a viharos magyar és világtörténelem az oka, hogy a Kárpát-medence magyarságának egy része elhagyta hazáját és új környezetben kezdett új életet. Sokan megőrizték magyarságukat vagy büszkék magyar felmenőikre, ezért a magyar világnemzet - mondta.

Úgy látja, az európai válságban csak az erős nemzetek maradhatnak talpon, fontos az értékek megőrzése a folyton változó világban. Ezért lényeges a magyarok közösségét összetartó erő is, az ország szeretete. "A hazaszeretet nem a holléttől függ" - fogalmazott.

Az eseményen díszoklevelet adtak át Marek Kuchcinskinek, akit a Magyarország Baráti Közösség tiszteletbeli tagjává választottak. Később Válóczy István dandártábornok kitüntette Marek Kuchcinskit az 1956-os hősök nevében, majd Trencsényi László, az 1956-os Magyarok Világszövetségének elnöke átadta neki a Pesti Srácok Díjat.

A szervezők közölték: a Magyarország Barátai Alapítvány szombaton záruló harmadik világtalálkozójára a nemzetközi tudományos, művészeti, gazdasági és társadalmi élet mintegy 150 kimagasló magyar képviselője érkezik Budapestre a világ 25 országából. A közösség tudásánál, kapcsolatrendszerénél, befolyásánál és közéleti súlyánál fogva világszerte tevőlegesen hozzájárul Magyarország ismertségének és megítélésének javításához - írták.

Kapcsolódó cikkek