„Túlságosan sok tagállamunk csak fél szívvel európai” mondta az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker. Az elnök és az EU más vezetői Rómában tanácskoztak az EU helyzetéről. Jean-Claude Juncker, Luxemburg korábbi miniszterelnöke megállapította: a közös politizálás régi, „együttműködési szelleme” mára „teljes mértékben a múlté”.

Jean-Claude Juncker (MTI fotó)

Az EU-s csúcstalálkozókon elnöklő Donald Tusk, az Európai Tanács vezetője leszögezte: napjaink menekültválsága idején az EU elsőszámú feladata, hogy a biztonságossá tegye külső határait. Nincs értelme egy „európai nemzetről” ábrándozni, a politika alakításában a „józan észre” van szükség.

Az euroszkeptikus pártok, amelyek ellenzik a mélyebb integráció gondolatát, minden eddiginél jobban szerepeltek a legutóbbi, 2014-ben tartott európai parlamenti választáson. Jelenleg a 751 európai parlamenti képviselő mintegy negyedét adják.

A szkeptikusok alapvetően attól tartanak, hogy az EU egy európai „szuperállammá” fejlődik, amely elvonja a nemzetállamok szuverén hatalmát. Számukra ennek bizonyítéka az eurózóna integrációja.

Ellenfeleik ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a 2008. évi pénzügyi világválság, a menekült-probléma és a környezetvédelmi fenyegetettség egyaránt határozott, közös európai fellépést követel. A római megbeszélésre akkor került sor, amikor az Egyesült Királyság meghatározó fontosságú, június 23.-án sorra kerülő népszavazásra készül uniós tagságának jövőjéről.

Menekültügyi feszültségek

Jean-Claude Juncker sajnálkozva jelentette ki: „tagállamaink teljes szívvel európaiak, ha a juttatások elosztásáról van szó. Ha az Unió érdekében tenni kell valamit, tagjaink alapvetően nemzetállamok.” „Egykoron mindenki, aki részt vett ebben a projektben, azt teljes szívvel tette. Ma túl sok kényszeredett tagunk van. Ez a probléma.”

A Bizottság jelenleg egy olyan tervet igyekszik elfogadtatni az EU-tagállamok kormányaival, amely - a Görögországra és Olaszországra háruló nyomás enyhítése érdekében - képes lenne hatékony módon elosztani a menekülteket szerte Európában.

Az új EU-tagállamok közül négy, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia ellenez bármilyen, kötelező szabályok szerint működő menekültkvóta rendszert. Azt állítják, nehéz lenne megoldani Európán kívüli személyek, különösen a muszlimok beilleszkedését, akik közül sokan egyébként is Németországban vagy más, gazdagabb országban akarnak letelepedni.

Anélkül, hogy megnevezte volna ezeket az országokat, Martin Schulcz, az Európai Parlament elnöke keserűen beszélt azokról a vezetőkről, „akik Brüsszelbe utaznak és újságíróknak azt mondják: ’itt meg kell védenem országom érdekeit’”. „Gyakran épp ezek a tagállamok azok, amelyek komoly hasznot húznak az Európai Unió kohéziós alapjaiból és Brüsszel nem támadja, hanem támogatja őket” - mondta az Európai Parlament elnöke.