Precedens jellegű elsőfokú ítélet született ez év március 30-án, amely tízmillió magyar állampolgár egészségügyi adatainak központi tárolására és hozzáférésére hatással lehet. A Szegedi Törvényszék Alexin Zoltán matematikus, adatvédelmi szakértő perében kimondta: nem lehet utólag, visszamenőleges hatállyal meghosszabbítani az egészségügyi adatok megőrzési idejét.

A szakértő keserűen fogalmazza meg összegzését: az információszabadság érvényesítése kapcsán sorra ér el sikereket a civil társadalom, viszont a személyes adatok védelmével kapcsolatos alapjog működésképtelen. Az ezek védelmére létrejött szervezetek és intézmények nem töltik be feladatukat. „Az igaz, hogy utóbb megtudhatjuk, ki milyen személyes adatokkal rendelkezik rólunk, de az információs önrendelkezés, hogy minden polgár maga dönthesse el, személyes adatait kinek, milyen célból engedi át, nos, ez Magyarországon nem létezik" - hangsúlyozta a Figyelőnek.

FEHÉR EGEREK
Alexin Zoltán szerint az adatvédelmi törvény és az Alaptörvény szinte korlátlan lehetőséget ad az állam számára a személyes adatok összegyűjtésére, amelyet mindannyiszor jogorvoslati lehetőség nélkül, kényszerintézkedésként foganatosítanak. „A polgárok az elszenvedői az állami erőfölénynek, digitális adatrabszolgák, akiket folyamatosan kifoszt az állam, megfigyeli az életüket, kísérleti fehér egerek, szemmel tartott rabok lettek" - mondta lapunknak.

Ennek keretében létesített az állam országos adatállományt az összes hitelszerződéssel rendelkező állampolgárról. A kamatadó bevezetése lehetővé tette, hogy minden egyes lakossági bankszámla egyenlegéről negyedévente frissülő adata lehessen, az adóhivatal ismeri a teljes lakosság jövedelmi viszonyait.

Az állam nyilvántart minden iskolás gyereket, a közalkalmazottak bérét az államkincstár számfejti, így megvannak nekik több százezer személy foglalkoztatási adatai. A rendőrség rendelkezik a teljes lakosság arcképadatbázisával, amelyet személyazonosításra használhat, megismerheti telefonálási, internetezési adatainkat. „Az elvben orvosi titoknak minősülő egészségügyi információkkal kapcsolatban ugyanez a korlátlan szabadosság figyelhető meg" - mutatott rá a szakember. Titoktartás ide, titoktartás oda, az állam egészségügyi hatóságai mintegy ötven, különböző célokra fenntartott országos adatállományt működtetnek, amelyet a betegek megfigyelésére, ellenőrzésére használnak. Minderről az adatvédelmi szakértő szerint a páciensek nagyrészt semmit sem tudnak, ellene tenni még kevésbé.

További részletek a Figyelő 2016/18. számában.