Kravalik Gábor, a pénztárszövetség elnöke a közleményben hangsúlyozta, hogy az 5 százalékos vagyongyarapodás az alacsony kamatkörnyezetben kiemelkedő. A pénztárak összlétszáma stagnált, noha folyamatosan vannak új belépők, a kasszák egyre inkább betöltik alapvető fontosságú szerepüket: segítik a nyugdíjas korba lépőket.
Az ÖPOSZ elnöke szerint egyre többen látják be, hogy az öngondoskodásra, nyugdíj-előtakarékoskodásra szükség van, ezt bizonyítja, hogy a tagok egyéni befizetései 8,11 százalékkal, 14,6 milliárd forintra nőttek. Igaz, ebben szerepe van a jó hozamoknak is. A pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egy tagra jutó vagyon átlagosan 1,03 millió forint volt az első negyedév végén.

Az egészségpénztáraknál az egyéni befizetések 4,5 százalékkal, közel 2,2 milliárd forintra nőttek. Az egészségpénztárak tagjai az első negyedévben 1,9 millió alkalommal finanszírozták a kasszákon keresztül egészségügyi kiadásaikat, többek között gyógyászati segédeszközt, gyógyszert vásároltak és különböző szolgáltatásokat vettek igénybe közel 9 milliárd forint értékben.
A közlemény kiemeli, hogy az egészségpénztári tagok egészségügyi és gyógyszerkiadásaik mellett már az iskolakezdéssel, továbbtanulással, lakáshitelekkel és idősgondozással kapcsolatos kiadásokra is fordíthatják adókedvezménnyel támogatott befizetéseiket. A Pénztárszövetséggel együttműködő legtöbb egészségpénztár előkészítette az önsegélyező pénztári szolgáltatások kereteit és lehetővé tette az új szolgáltatások igénylését, amelyek jellemzően a második negyedévtől lesznek elérhetőek.

A cafeteriaszabályok tervezett változásairól az elnök kifejtette: a pénztárszövetség egyetért azzal, hogy a rendszernek vannak olyan elemei, amelyek a gyakorlatban készpénzjuttatást jelentenek, és a hosszú távú megtakarításoknak azonos feltételek mellett kell versenyezniük velük. Az ÖPOSZ ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az állam által preferált munkáltatói juttatások olyan, az egyének és a közösség jövője szempontjából fontos célokat is támogassanak, amelyek nem valósulhatnak meg a béren kívüli juttatások teljes készpénzesítésével.

Az ÖPOSZ szakértői szerint érdemes és fontos számításba venni az önkéntes pénztárak nyugdíj- és egészségpolitikában való még hatékonyabb részvételének lehetőségeit. Az ÖPOSZ azt javasolja, hogy az önkéntes pénztárak a cafeteriarendszer jövőjétől, alakulásától függetlenül kapjanak kiemelt szerepet, sőt akár a béren kívüli juttatási rendszertől független támogatást.
A munkavállalók jelentős részének az egészségpénztári munkáltatói támogatás jelenti azt a biztos forrást, amelyből ki tudják váltani gyógyszereiket, illetve meg tudják vásárolni a számukra fontos gyógyászati segédeszközöket, fogászati ellátást. A pénztárszövetség abban bízik, a kormány szándéka is az, hogy a pénztári előnyök megmaradjanak, erősödjenek - írja közleményében az ÖPOSZ.

Kapcsolódó cikkek