Egy év nagy idő, és a politikában különösen az. A közvélemény az elmúlt években már hozzászokhatott ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök otthoni népszerűségének semmit sem ártottak az Európai Parlament előtti tetemre hívások, amikor a képviselők inkább kevesebb, mint több sikerrel megpróbálták sarokba szorítani.

Az eddigi utolsó, egy évvel ezelőtti strasbourgi szeánszon azonban nem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogy azt a kormányfő stábja eltervezte. Még a Fidesz pártcsaládjában, az Európai Néppárton belül is sokan kiakadtak a halálbüntetés visszaállításának lehetőségével, illetve az erről szóló vita elindításáról kacérkodó miniszterelnöki nyilatkozatokon, amit csak tetézett a menekülteket és a bevándorlókat tendenciózusan fenyegetésként ábrázoló kormányzati kérdőív.

ULTIMÁTUM
Egy névtelenségbe burkolózó néppárti forrásunk szerint minden kétséget kizáróan a strasbourgi epizód után süllyedt mélypontra Orbán Viktor megítélése, legalábbis az Európai Unión belül. A beszéde során, előtte és utána elhangzottak annyira mély nyomot hagytak a saját parlamenti frakciójában, hogy az Európai Néppárt néhány nappal később a bajor Manfred Weber frakcióvezetővel az élen magas szintű küldöttséget menesztett Budapestre, ahol - mint utólag kiderült - egy erősen becsomagolt „ultimátumot" adtak át a magyar vezetőnek. De, erre a későbbiekben még visszatérünk.

Egy év elteltével a halálbüntetéses történetre jószerével már senki sem emlékszik, és Orbán Viktor kritikusai is zömében elcsendesedtek. „A magyar kormányfő népszerűsége egy éve elég mély hullámvölgybe került. A migrációs kérdőív azonban odahaza átütő sikernek bizonyult. Orbán meggyőződhetett róla, hogy jó úton jár" - mutatott rá a fent már idézett brüsszeli megfigyelő. Annál is inkább, mert az azóta eltelt időben a menekültválság hullámzása is számos szempontból a kezdetben főleg Németország és az Európai Bizottság által bajkeverőnek tekintett magyar miniszterelnököt igazolta. „Orbán megítélése egyértelműen javult, a túlnyomórészt negatív sajtója ellenére is. A kötelező menekültkvóta kérdésének kivételével a brüsszeli migrációs politika hozzá igazodott" - vélekedett Gyürk András, a Fidesz-KDNP EP delegációjának vezetője a Figyelőnek.

A menedékkérők EU-tagállamok közötti kötelező elosztása azóta sem került le a napirendről. Az Európai Bizottság a dublini (menekültügyi) reformjának keretében közelmúltban tett javaslatot egy olyan méltányossági mechanizmusra, aminek értelmében a tagállamok a jövőben automatikusan egymás segítségére sietnének, ha egy, vagy több országnak teherbíró-képességét meghaladó számú menedékjogi kérelemmel kell megbirkóznia. Brüsszel javaslata egyesek szerint úgy kellett, mint egy falat kenyér a magyar vezetőnek, aki így többek között egy referendum kiírásával folytathatja szabadságharcát „a kéretlen migránsokat Magyarországra rátukmálni próbáló EU-val szemben".

További részletek a Figyelő 2016/19. számában.

Kapcsolódó cikkek