Papp László (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy a városban az 1900-as évek elején kezdődött a bútorgyártás, 1919-től foglalkoznak hajlított bútorok gyártásával.
Debrecen ipartörténeti értékének nevezte a hajlított bútorgyártást a polgármester, s megjegyezte: a városnak fontos célja, hogy a külföldi befektetők betelepítése mellett a hagyományos, évszázados múltra visszatekintő helyi ipart is támogassa.

Görömbei Csaba, a cég ügyvezetője elmondta: a több mint 300 millió forintos, európai uniós és hazai központi költségvetési forrásból is támogatott fejlesztés eredményeként új gépek beszerzésével növelték gyártási kapacitásukat, és 26 új munkahelyet hoztak létre. A beruházás során a több mint százéves gyárépületet is korszerűsítették.
A cég tavalyi árbevétele 400 millió forint volt, eredménye 25 millió, az idei évre 450 millió forint árbevételre számítanak - mondta el az MTI érdeklődésére.
Hozzátette: termékeik 60 százalékát külföldön - főként Nagy-Britanniában és az Amerikai Egyesült Államokban - értékesítik.

Görömbei Csaba elmondta, a debreceni thonet-technológiával készült hajlított bútorok például a londoni Buckingham Palota báltermében, a washingtoni Fehér Házban és a Disney-lánc szállodáiban is megtalálhatók.

Kifejtette, a kft. egyedül rendelkezik Magyarországon azzal a technológiával, amely alkalmas a tömörfa hajlítására. A cég elődjének a működése egy gőzmalomra épült, s ma is a gőz adottságait kihasználva, thonet-technológiával készülnek a különleges és sajátos formavilágú bútoraik - magyarázta az igazgató.

A mostani fejlesztés eredményeként egy felületkezelő robotot is üzembe helyeztek, ami kuriózum a hazai bútorgyártásban és jelentős a környezetkímélő hatása - jelezte Görömbei Csaba. Utóbbi alátámasztására hozzátette: míg egy dolgozó kézi munkával 100 szék felület-kezeléséhez 70 kilogramm lakkot használ, a robot mindössze 20 kilogrammot.