Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) a magánintézmények állami integrációja helyett szoros együttműködésre és kapacitáskoordinációra épülő, a magánintézmények szakmai, tulajdonjogi és szervezeti önállóságát biztosító modell kidolgozását javasolja.

Még nem jött válasz

A szervezet az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében kiemelte: a szakképzésért felelős minisztériumnak azonnali lépéseket kell tennie az alapítványi és magánszakképző iskolák 2016/2017-es tanévének sikeres beindításáért. Közlésük szerint az egyesület a 2016/2017-es tanév ellehetetlenülése miatt tavasszal több alkalommal megkereste a nemzetgazdasági tárcát az alapítványi iskolák szakképzési centrumokba szervezésének alternatív megoldásával, valamint tárgyalási ajánlattal. "Ezekre a megkeresésekre a mai napig nem jött válasz" - írták.

Az AME szorgalmazza a magánszakképzési centrumok létrehozása jogszabályi hátterének kidolgozását és megvalósítását, valamint az állami szakképzési centrumokkal való szoros együttműködést társulási szerződés formájában lehetővé tevő megállapodástervezet kidolgozását - olvasható a közleményben.

Veszélyesek a tervezett módosítások

A Magyar Waldorf Szövetség és az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete levélben kéri a jövő évi költségvetési törvénytervezetet megalapozó javaslat azon pontjainak megváltoztatását, amelyek véleményük szerint az alternatív kerettantervek lehetőségének megszüntetését célozzák. A szervezetek pénteken az MTI-hez is eljuttatott, országgyűlési képviselőknek, érintett minisztereknek és a Miniszterelnökségnek címzett levelükben azt írták: a tervezett módosítások hatályba lépése teljes mértékben ellehetetlenítené a magyarországi Waldorf-iskolákat, -óvodákat és más alternatív iskolákat. Kifejtették: a javaslatban az szerepel, hogy az alternatív intézmények számos tekintetben eltérhetnek a települési önkormányzatok és az állam által fenntartott nevelési-oktatási intézményektől, amely eltérés többletszolgáltatásként jelenik meg a pedagógiai programban. E rendelkezés a központi költségvetésről szóló törvény szabályozása alá tartozik, így a szaktörvény erre vonatkozó rendelkezésének elhagyását kezdeményezik.

A szervezetek szerint a módosítás a 2003 óta törvénybe iktatott és azóta töretlenül érvényesülő szabályozás kiiktatása, amely által sérül az alternatív pedagógiai törekvések befogadási, elismerési és egyenértékűségi elve. Hozzátették: az indoklás tévesen állítja, hogy az eltérés jelenleg is többletszolgáltatásként jelenik meg a pedagógiai programokban, s az eltérő tananyagtartalom az állami elvárásokon felül nem megvalósítható. Mivel a hatályos szabályozás alapján sem jár az alternativitásból eredő többlettámogatás, ezért véleményük szerint a rendelkezés nem is tartozik a központi költségvetésről szóló törvény szabályozási jogkörébe.

Százmilliós támogatás

Összesen mintegy 100 millió forintos támogatást kapnak a külhoni pedagógus szakmai szervezetek, egyesületek a határon túli magyar köznevelés megerősítése érdekében. Az oktatási államtitkárság pénteken az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a szülőföldön megrendezendő nyári akadémiák támogatására öt szervezet részesült összesen 40 millió forintos támogatásban az oktatási államtitkár döntése alapján. Ezek a programok a magyar pedagógus szövetségek és a szakmai szervezetek kezdeményezésére a magyar nyelvű továbbképzési rendszer megerősítésére hivatottak. A külhoni magyar oktatás szolgáltatásainak, módszertani központjainak, pedagógus egyesületeinek működtetésére 14 szervezet között 60 millió forintot osztottak szét. A pályázat részletes eredményei a kormany.hu oldalon elérhetők.

Kapcsolódó cikkek