Az Egészségügy- egészség- érték címmel megtartott tanácskozáson Banai Péter Benő, az NGM egészségügyért Felelős államtitkára megerősítette, hogy a jövő évi költségvetésben az ideihez képest 167 milliárd forinttal többet szánnak a gyógyító ágazatra, amelynek közel felét a dolgozók béremelésére fordíthatják. Utalt arra is, hogy már az idén megkezdődhet az orvosok és szakdolgozók jövedelmének emelése. A többletforrás lehetővé tesz olyan ösztönzők alkalmazását, amelyekkel javulhat a gyógyítás minősége.

Ónodi-Szűcs Zoltán, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára a közeljövő feladatai között említette az alapellátás népegészségügyi szempontú komplex fejlesztését, a gyógyítási minimum rendelet felülvizsgálatát, az egészségügyi határterületi ellátások átadását a szociális ágazatnak, az új budapesti kórház létrehozását. Célként említette a kórházak költség-hatékony működését, amelyet a hamarosan kialakítandó kancellária rendszer segíti majd. Egy-egy kancellárhoz több kórház tartozik majd, ők az intézmények gazdálkodását, a szervezett beteg utak kialakítását menedzselik. Az államtitkár kiemelte az erős, fenntartható egészségügyi struktúra kialakítását is.

Ez utóbbi megállapításához kapcsolódott a konferencián megtartott kerekasztal beszélgetés, amelynek témája a fenntartható egészségügy volt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Oktató Kórház főigazgatója, az egyházi fenntartású, kisebb kapacitással gyógyító Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója és a JVSZ Egészségügyi Bizottságának elnöke és társelnöke folytattak eszmecserét a témában. A moderátor Nógrádi Tóth Erzsébet, a Figyelő egészségügyi szerkesztője volt.

Szó esett többek között arról, hogy a kormányzat és a versenyszféra képviselői közötti párbeszéd hogyan segíthetné az egészségügyet, illetve annak fenntartható pályára történő állítását. Csiba Gábor, a BAZ megyei kórház főigazgatója elmondta, hogy az elmúlt években az intézményébe invesztált Európai Uniós források jelentősen javították a betegellátás színvonalát és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeit. A környező kórházakkal együttműködve kialakítottak egy olyan együttműködést, amely szervezett formában teszi lehetővé, hogy a betegek az állapotuknak megfelelő intézményben kapják meg a szükséges ellátást. Toldy-Schedel Emil főigazgató pedig a betegségek megelőzésének és a szűréseknek a fontosságát emelte ki. Szerinte ez utóbbiban sokat segítenek az ágazat beszállítói. Arról is beszélt, hogy az egyházi intézményekben szerencsére nincs szakemberhiány, és tapasztalható az ott dolgozó ápolók és orvosok elhivatottsága a betegek iránt.

Elhangzott az is a kerekasztal beszélgetésen, hogy hazánkban ma a várható élettartam 4 évvel rövidebb, mint az OECD országok átlaga, az Európai Unión belül pedig vezető helyen állunk a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri halálozások terén. Ugyanakkor az országon belüli különbségek is meglehetősen nagyok, a Nyugat-Dunántúlon élők átlagosan 64 egészséges életévre számíthatnak, míg az Észak-Alföldön élők 10 évvel kevesebbre.

Blazsevácz Péter a JVSZ EÜ bizottságának elnöke úgy fogalmazott: az egészségügy irányítóinak és a háttéripar szereplőinek közös érdeke a lakosság egészségének megőrzése, az egészségtudatos életmód ösztönzése, hiszen az ország versenyképessége, a gazdasági növekedés feltétele az egészséges humán erőforrás.

Szlávik Péter a Bizottság alelnöke szerint az egészségügy fenntartható jövőjének megfogalmazásához partnerségre és nyílt őszinte párbeszédre van szükség. A fenntarthatóság feltétele, hogy az életkilátásokat és az életminőséget úgy lehessen hosszútávon növelni, hogy közben a költségvetés egyensúlya is megmaradjon. Mindez részben pénzkérdés, részben szabályozási, strukturális kérdés.

A szövetség Egészségügyi Bizottsága egyedülálló platformot teremt a szektorális érdekeken felül álló gondolkodásra az egészségügy közös jövőjéről, hiszen a JVSZ keretein belül a kórházi étkeztetéstől a képalkotó diagnosztikán át a gyógyszeriparig széles és reprezentatív horizontális bázis van jelen.

A JVSZ a most megkezdett párbeszédet a jövőben is folytatni kívánja, az elnökség bejelentése szerint egy átfogó felmérést készítenek a hazai egészségügy legnagyobb kihívásairól, melynek eredményeit az ősszel tervezik megvitatni.