A boszniai Igman hegység lábánál fekvő Hadzici kisváros környékén festői, zöldellő völgyek és vadregényes hegyek váltják egymást a képeslapra illő boszniai tájban, turistát mégis keveset látni errefelé. Ezen a helyzeten változtatna most egy kuvaiti ingatlan mágnás a Sarajevo Resort néven a közelben felépülő üdülőfaluval. A 160 villás luxuskomplexum mesterséges tóval, belső medencékkel, éttermekkel és sportpályákkal is felszerelt. A beruházókra és a várható vendégek meggyőződésére tekintettel pedig halal szupermarket és imahely is szerepel a tervekben.

A Sarajevo Resort nem az egyetlen beruházás a környéken, emírségbeli és szaúd-arábiai vállalatok is bejelentették már ingatlanfejlesztési projektjeiket. De nemcsak a táj vitathatatlan szépsége vonzza az Öböl-országok arab turistáit és a nagyszabású beruházásokat Bosznia-Hercegovinába. Az ok rendkívül prózai: a közel-keleti látogató Európában van, mégis otthonosan érezheti magát. Az arab üzletemberek és lefátyolozott asszonyaik látványa nem számít látványosságnak a negyven százalékban muszlim vallású bosnyákok által lakott országban, ahogy a halal boltok és mecsetek jelenléte miatt is jól érezheti magát az idelátogató arab turista, Szarajevó bevásárlóutcáin pedig nem meglepők az arab nyelvű feliratok.

Miután a Közel-Kelet kedvelt turistacélpontjai (Jemen, Líbia, Egyiptom, Szíria) lángba borultak, az arab családok szívesebben vesznek második telket a békésebb Balkánon: 2015-ben Bosznia-Hercegovinában 360 000 látogató közül 25 000 érkezett a Közel-Keletről. Egy átlagos arab turista ráadásul 150 eurót költ naponta (kétszer annyit, mint mások), és munkahelyeket teremt (minden család alkalmaz legalább egy sofőrt vagy tolmácsot), amire nagy szüksége is van a szegénységtől és belpolitikai viszálytól sújtott országnak.

Nemcsak a turisták, az ingatlanmágnások is felfedezték maguknak Boszniát. A Szarajevó környéki telkek ára négy év alatt megduplázódott: a fő vásárlók azok az öböl-állambeli középosztálybeli családok, akik Párizsban vagy Londonban nem engedhetnek meg maguknak hasonlót, de a „nagyon gazdagok" is szívesen ruháznak be itt.

A legvadabb elképzelés az egyesült arab emirátusok-beli Buroj Property Industries vállalaté, mely egy másik Szarajevó-közeli csúcs, a Blejasica közelségében építtetne egy 137 hektáros üdülőfalut, ahol a luxusvillákon, hoteleken és szórakoztatóipari komplexumokon kívül kórház és bevásárlóközpont is a közönség szolgálatára állna. A helyiek nem bánják a megnövekedett érdeklődést: „nekem édes mindegy, hogy arabok, európaiak vagy akár eszkimók érkeznek, amíg pénzt költenek és munkát adnak az embereknek" mondja Hadzici polgármestere, és véleményével valószínűleg nincs egyedül. A 40% feletti munkanélküliség és kilátástalanság elől rengeteg boszniai fiatal próbál Nyugat-Európába menekülni.


Az Öböl-államok már a háború alatt és az azt követő újjáépítés során is megjelentek Boszniában, és segélyszervezeteik révén, humanitárius- és oktatási segély címszó alatt építgetik puha hatalmukat az országban (a legnagyobb visszhangot kapott eset a szaúdi pénzből finanszírozott Fahd király mecset felépítése Szarajevóban).

A tömegesen érkező arab turistákkal persze a vészjósló vélemények is megszaporodtak: az 1995-ben lezárult háborúban a muszlim vallású bosnyákok büszkén hirdették kulturális különállóságukat, de az is igaz, hogy ők a vallás európai, sokkal kevésbé dogmatikus változatát gyakorolják. Esad Dukanovic, a szarajevói egyetem szakértője szerint az arab turisták és befektetők tömeges érkezése veszélyt jelenthet a bosnyákok különleges és békés életmódjára (ugyan a valóságban ez annyit tesz, hogy egy átlag bosnyák több rakiját iszik, mint imádkozik). A radikális iszlám ugyan valós probléma Boszniában (a 2015-ös párizsi terrorakciókban használt fegyverek egy része innen vándorolt Franciaországba, illetve a lakosság arányában sok bosnyák fiatal harcol az ISIS kötelékében), az arab családapák szándékai más természetűek. „Annyi a különbség, hogy a kávézókban ők kólásüvegből isszák az alkoholos italokat a bosnyák lányokkal" - meséli nevetve egy helyi.

Belgrád Víziváros

Mindeközben Belgrádban is megjelentek az Öböl-országokból származó befektetők. Az Etihad légitársaság privatizálta Air Serbia néven a régebbi JAT-ot, de az igazán nagy befektetés egy emirátus-beli befektetői csoport, az Eagle Hills és a szerb kormány közös projektje: a Száva belvároshoz közeli, jelenleg elhanyagolt, iparias kinézetű partszakaszán építenék meg a belgrádi „Vízivárost" (Beograd na vodi). A 3,5 milliárd eurós befektetés magában foglal luxus lakóépületeket, irodaházakat, nyolc hotelt, egy hatalmas bevásárlóközpontot, illetve egy 220 méter magas felhőkarcoló tornyot, ami a város új szimbóluma lehet.

Kapcsolódó cikkek