A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Feltétlenül - Vita az alapjövedelemről
Figyelő Online
- Dózsa György
2016.05.30 09:06
Újra felütötte a fejét a feltétel nélküli alapjövedelem (fna) körüli vita. Persze, ez is ilyen magyar módra vita, hogy tulajdonképpen nem vitatkoznak egymással a felek, csak hajtogatják a maguk - vélt - igazát. Úgy tűnik, a baloldalon elfogyott a politikai rágógumi, akkor szokták ezt a témát elővenni, a helyett, hogy valóban működőképes és értelmes politizálást folytatnának. És ezzel az állítással nem ítéljük el az alapjövedelmet, pusztán annyit mondunk, hogy mivel semmi realitása nincs annak, hogy ezt a közeljövőben bevezessék, inkább olyan dolgokkal kellene foglalkozni, aminek van is gyakorlati jelentősége.
Lényegében nincs másról szó, mint arról, hogy a 13.-14. havi nyugdíj bevezetéséről, elvevéséről szóló sárdobálást egy kicsit szélesebb körre terjesztették ki.
Svájcban június elején lesz népszavazás az fna-ról. Amilyen jól megy nekik, simán megszavazzák - gondolhatnánk. De persze nem véletlenül megy jól nekik - ezért nem fogják megszavazni, a svájciak csupán 25 százaléka támogatja a javaslatot. Egy nemrég publikált felmérés szerint az európai országok közül a spanyolok, az olaszok, a németek, a lengyelek, a britek és a franciák több mint fele örülne egy ilyen intézkedésnek. Célszerű persze óvatosan bánni a felmérésekkel, egyrészt biztos van egy csomó olyan ember, aki még nem is hallott a témáról, vagy nem ismeri azt részleteiben. Másrészt meg kérdésfüggő is a dolog. A „szívesen fogadná-e, hogy bármilyen megkötés nélkül kapjon havi x-y eurót az államtól" kérdésre csak a nagyon elvhű konzervatívok mondanának nemet.
Ha valaki beüti a legnépszerűbb keresőprogramba, hogy „feltétel nélküli", először a feltétel nélküli szeretet, majd a feltétel nélküli alapjövedelem, kicsit később meg a feltétel nélküli elfogadás ugrik fel kínálatként. (A feltétel nélküli megadást nem kínálja fel a program, ami biztató a jövőre nézve.) Hát, nagyjából pont ezeket a kérdéseket kéne tisztázni. Egyrészt azt, hogy egyetért-e a magyar társadalom azzal az elvvel, hogy munka nélkül is mindenkit illessen meg jövedelem, vagy nem. Vagy azt, hogy a feltétel nélküli szeretet helyett egyáltalán milyen társadalmi szolidaritási rendszer lenne működőképes Magyarországon? Mert hogy a mostani nem az, az eléggé nyilvánvaló. Megvitatandó kérdés lenne az is, hogy milyen vagyoni helyzettől járjanak a különböző juttatások.
A mostani javaslatot a Párbeszéd Magyarországért (PM) a LÉT munkacsoport 2014-es tanulmányára alapozza. Ez azt irányozza elő, hogy gyerekeknek 25, felnőtteknek 50 ezer, várandós kismamáknak 75 ezer forint járna. Ugyanakkor azt is kell látni, hogy a PM számára úgymond nincs tétje a dolognak. Az ilyen típusú javaslatoknál a kérdés mindig akkor lesz igazi kérdés, ha kormányzati pozícióban kell dönteni róla. A PM-nek erre jelenleg nincs túl sok esélye. Minden esetre már az nagy eredmény lenne, ha a politikai lózungok helyett végre valóban párbeszéd kezdődne meg ezekről a kérdésekről az alapjövedelem bevezetésétől teljesen függetlenül.
Svájcban június elején lesz népszavazás az fna-ról. Amilyen jól megy nekik, simán megszavazzák - gondolhatnánk. De persze nem véletlenül megy jól nekik - ezért nem fogják megszavazni, a svájciak csupán 25 százaléka támogatja a javaslatot. Egy nemrég publikált felmérés szerint az európai országok közül a spanyolok, az olaszok, a németek, a lengyelek, a britek és a franciák több mint fele örülne egy ilyen intézkedésnek. Célszerű persze óvatosan bánni a felmérésekkel, egyrészt biztos van egy csomó olyan ember, aki még nem is hallott a témáról, vagy nem ismeri azt részleteiben. Másrészt meg kérdésfüggő is a dolog. A „szívesen fogadná-e, hogy bármilyen megkötés nélkül kapjon havi x-y eurót az államtól" kérdésre csak a nagyon elvhű konzervatívok mondanának nemet.
Ha valaki beüti a legnépszerűbb keresőprogramba, hogy „feltétel nélküli", először a feltétel nélküli szeretet, majd a feltétel nélküli alapjövedelem, kicsit később meg a feltétel nélküli elfogadás ugrik fel kínálatként. (A feltétel nélküli megadást nem kínálja fel a program, ami biztató a jövőre nézve.) Hát, nagyjából pont ezeket a kérdéseket kéne tisztázni. Egyrészt azt, hogy egyetért-e a magyar társadalom azzal az elvvel, hogy munka nélkül is mindenkit illessen meg jövedelem, vagy nem. Vagy azt, hogy a feltétel nélküli szeretet helyett egyáltalán milyen társadalmi szolidaritási rendszer lenne működőképes Magyarországon? Mert hogy a mostani nem az, az eléggé nyilvánvaló. Megvitatandó kérdés lenne az is, hogy milyen vagyoni helyzettől járjanak a különböző juttatások.
A mostani javaslatot a Párbeszéd Magyarországért (PM) a LÉT munkacsoport 2014-es tanulmányára alapozza. Ez azt irányozza elő, hogy gyerekeknek 25, felnőtteknek 50 ezer, várandós kismamáknak 75 ezer forint járna. Ugyanakkor azt is kell látni, hogy a PM számára úgymond nincs tétje a dolognak. Az ilyen típusú javaslatoknál a kérdés mindig akkor lesz igazi kérdés, ha kormányzati pozícióban kell dönteni róla. A PM-nek erre jelenleg nincs túl sok esélye. Minden esetre már az nagy eredmény lenne, ha a politikai lózungok helyett végre valóban párbeszéd kezdődne meg ezekről a kérdésekről az alapjövedelem bevezetésétől teljesen függetlenül.
címkék:
alapjövedelem
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
