Nevük elhallgatását kérő diplomaták arról számoltak be, hogy a brüsszeli bizottság kedden hozza nyilvánosságra az új javaslatát, amelynek értelmében az észak-afrikai országokban végrehajtott uniós- és magánberuházásokkal fékeznék meg az Európába tartó migrációs áradatot. A brüsszeli testület állítólag mintegy 60 milliárd euró értékű beruházást tervez a térségben, amelynek legnagyobb részét magánbefektetőktől várják, azonban az unió is hozzájárulna 4,5 milliárd euróval.

A Politico által megkérdezett tisztségviselők szerint a bizottsági tervezet főként az olasz kormány áprilisi javaslatcsomagján alapul, ez azonban számos olyan elemet tartalmaz, amely megjelenik "a bizottság migrációs politikáját leghatározottabban ellenző uniós vezetőnek számító", Orbán Viktor által ismertetett Schengen 2.0 akciótervben is. Az olasz tervezet értelmében az EU pénzügyi és operatív támogatást nyújtana, ezért cserébe pedig az ebben részesülő partnerországok kötelezettségeket vállalnának a migrációs áradat megfékezése terén.

A nyilvánosság előtt a magyaroknak nehezebb volt támogatókat találniuk a migrációs tervezetükhöz, mint az olaszoknak, bennfentes források szerint azonban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke magánbeszélgetések során üdvözölte, hogy a budapesti kormány előterjesztette a javaslatát - olvasható a cikkben.
Egyelőre nem tudni, hogy a Schengen 2.0 akciótervnek hány elemét fogják végül beépíteni a bizottsági javaslatcsomagba. Mint írták, az EB valószínűleg nem nyílt, hanem inkább kevésbé direkt módon fog elmozdulni a magyar kormány által támogatott irányba. Diplomaták értékelése szerint a magyar és az olasz javaslatoknak olyan sok közös pontja van, hogy az Európai Bizottság minden gond nélkül mondhatja azt, hogy mindkettőt figyelembe vette.

A javaslatcsomag megalkotásakor Federica Mogherininek, az Európai Unió olasz kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének azzal is számolnia kellett, hogy ha az túlságosan összecseng a római kormány tervezetével, akkor részrehajlással vádolhatnák - vélték uniós diplomaták.

A hírportál szerint mindazonáltal továbbra is komoly különbségek vannak az Európai Bizottság és a magyar kormány megközelítése között, és nem csak a menedékkérők tagállamok közötti kötelező elosztását illetően. A magyar akcióterv az olasszal ellentétben például nem tartalmaz javaslatokat a dublini rendszer megreformálására, míg Brüsszel májusban mutatta be az erre vonatkozó tervezetét.
A készülő bizottsági tervezet bírálói ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a tavaly ősszel Vallettában rendezett EU-Afrika migrációs csúcstalálkozón elfogadott hasonló egyezmény sem vezetett sok eredményre. Egyesek szerint a fejlesztési segélyek feltételhez kötése sértheti az emberi jogokat, mások pedig attól tartanak, hogy az esetleges megállapodást több ország az Európai Unió zsarolására fogja felhasználni.