A rendelet alapján a Magyar Nemzeti Bank felügyeli a nokokat, és részleteiben rögzítésre kerültek benne az engedélyezési szabályok, a nyilvántartásba vétel, a közösségek gazdálkodása, tagtoborzás és a megszűnés körülményei - írja az Index.

Eldőlt, hogy a lakáslottós befizetést csak az igazolt jövedelem 50 százalékáig lehet vállalni, ezt a tagok fizetőképességének ellenőrzése garantálja. Ha valaki nem fizet, 20 százalékos csökkentést kérhet, de ha így is képtelen fizetni, kizárhatják a közösségből.
A rendelet legérdekes pontja talán az, hogy szervezési díjként a szerződéses összeg 1 ezrelékét is elkérhetik a tagoktól a szervező cégek havonta - olvasható az Indexen. Mivel a szerződéses összeg, amelyből a lakás sorsolás vagy licit révén megvásárolható, 10-40 millió forint között szóródhat, a szervezési díj havi 10-40 ezer forintra is rúghat. A Portfolio számításai szerint ez a konstrukció 25 milliós lakásérték felett akár a 30 százalékos állami támogatás teljes összegét is elviheti.

Rogán Antal Miniszterelnöki januárban dobta be a nemzeti otthonteremtési közösségek ötletét - emlékeztet a lap. A nokok elméletileg az angol building society mintájára támasztanának versenytársat a lakástakarékoknak, de valójában nincs túl sok közös vonásuk a brit egyesülésekkel, sokak szerint kifejezetten kockázatos és visszaélésekre lehetőséget teremtő konstrukcióról van szó. A törvényt márciusban el is fogadta az Országgyűlés, azonban tele volt megkérdőjelezhető elemekkel, így Áder János első körben visszaküldte. Módosításokkal együtt már átment a törvény, a mostani kormányrendelet ezt egészíti ki a pontos működési szabályokkal.

Kapcsolódó cikkek