Szijjártó Péter az MTI tudósítójának szerdán beszámolt arról, hogy a kínai hatóságok megszüntetik a magyar liba- és kacsahús behozatalára vonatkozó - tavaly a madárinfluenza miatt bevezetett - embargót, mivel a "tiltás okafogyottá vált". Ezzel megnyílt a lehetőség a magyar csirke- és pulykahús exportjáról folyó tárgyalások lezárására is.

Döntés született arról is, hogy a fagyasztott sertéshúsra exportengedéllyel rendelkező három magyar vállalat mellett további négy cég auditját is elrendelik. "Sikerrel lezártuk a tejtermékek exportjára vonatkozó protokollunk tárgyalásait is, ami azt jelenti, hogy a kínai hatóságok megkezdik az érintett magyar vállalatoknál is az előzetes szakmai, minőségi ellenőrzést" - tette hozzá.

Kína és a kelet-közép-európai országok (KKE) miniszteri szintű befektetési és kereskedelmi expójához kapcsolódóan a magyar és a kínai fél négy megállapodást szentesített. A tárcavezető ezeket a magyar-kínai gazdasági és kereskedelmi együttműködésben újabb áttörésként értékelte. Hangsúlyozta, közép-európai összevetésben tavaly Magyarországról érkezett a legtöbb export Kínába és 2015-ben fordult először elő az, hogy Magyarország első számú kereskedelmi partnere az EU-n kívül Kína volt.

Az idén az első 3 hónapban a magyar kivitel Kínába 23 százalékkal nőtt a tavaly azonos időszakihoz képest, miközben az élelmiszeripari export 2,5-szersére bővült - emelte ki a miniszter.

Mint mondta, az ágazat "lendületben tartása" érdekében egy új élelmiszerbiztonsági együttműködést is indul, amely a magyar cégek számára piaci előnyt nyújthat, miután a magyar élelmiszerbiztonsági előírások Európában a legszigorúbbak és alaptörvényben rögzített a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége.

Szijjártó Péter szerdán tárgyalt Kao Hu-cseng kínai kereskedelmi miniszterrel és Szun Ta-vejjel, a Kínai Minőségellenőrzési és Karanténozási Hivatal (AQSIQ) miniszterhelyettesével is.

Csung San kereskedelmi miniszterhelyettessel megnyitották a magyar-kínai befektetési és kereskedelmi fórumot, amelyen mintegy 40 magyar és 50 kínai vállalat képviselői vettek részt.

A tárcavezető a magyar-kínai gazdasági, kereskedelmi, üzleti kapcsolatok alapján egyértelmű sikerként értékelte, hogy megvalósulni látszik a magyar kormány által meghirdetett Keleti nyitás egyik fő célkitűzése, hogy a sikeres ázsiai vállalatok európai gazdasági terjeszkedésének hídfőállásává váljon az ország.

"Célunk, hogy azok a sikeres cégek, amelyek Európába hoznak termelőkapacitást, azt Magyarországra hozzák. A tavalyi évben a 4. 5. és 6. legtöbb beruházás hazánkba Kínából, Indiából és Japánból érkezett. Ez azt mutatja, hogy Magyarország vonzó környezetet tud biztosítani" - hangsúlyozta a tárcavezető.

Siker, hogy a Magyarországba Kínából érkező befektetések összértéke tavaly meghaladta a 3,5 milliárd dollárt, és kínai vállalatok immár 7500 embernek adnak munkát Magyarországon - tette hozzá.

Kapcsolódó cikkek