Az orosz árnyékgazdaságban valamilyen formában foglalkoztatottak száma az idén a szakértők szerint mintegy 30 millió lehet, ami a gazdaságilag aktív lakosság 40,3 százaléka. Ez az arány 2013-ban még 44,5, 2006-ban pedig 45,1 százalék volt.
A 30 millió emberből 8,7 millió teljesen kívül rekedt a gazdaság hivatalos szegmenséből, a többiek nem bevallott mellékjövedelemmel rendelkeznek, vagy munkáltatójuktól "zsebbe" kapják a fizetésüket.

A szociológusok szerint a válság ellenére nem áramlott át a munkaerő a törvényes szférából a gazdaság árnyékszektorába, sőt, az oroszok spórolni kezdtek a zugszolgáltatókon is. Az idén a gazdaságilag aktív lakosság 51,3 százaléka vett igénybe nem hivatalos szolgáltatást. 2013-ban még 51,7, 2006-ban pedig 56 százalékuk fordult ilyen szolgáltatókhoz, elsősorban személyszállítókhoz, gépjárműszerelőkhöz, cipészekhez, valamint lakásfelújítókhoz és vízvezeték-szerelőkhöz, és sokan jártak be nem jelentett masszőrhöz is.

Az oroszországi árnyékgazdaság főleg 24 évesnél fiatalabb vagy 60 évesnél idősebb, előnyösnek nem nevezhető anyagi helyzetű, középfokú végzettségű férfiakat foglalkoztat. Ők alapvetően be nem jelentett munkaviszonyban, szóbeli megállapodás alapján dolgoznak.

A felmérés során megkérdezettek 66 százaléka a többletjövedelem megszerzésével, 43 százalék pedig több állás összehangolásának lehetőségével indokolta, hogy nem kívánja legalizálni a tevékenységét. 37 százalék az adót vagy a gyerektartást kívánja így elkerülni, 11 százalék pedig azt, hogy megvonják tőle a szociális kedvezményeket.
A válaszadók 22 százaléka egyebek között az életkorra vagy az egészségi állapotra vonatkozó korlátozásokra hivatkozva azt állította, hogy másképp nem találna munkát. 19 százalékuk szerint az árnyékgazdaságban alacsonyabb szintű szaktudásra van szükség, mint a legális szférában.