Az idén tavasszal több, mint 100 Balaton-közeli vendéglátó-ipari egységet kínáltak eladásra a tulajdonosok, közel ugyanannyit, mint tavaly, az árak azonban jelentősen csökkentek - derül ki az ingatlan.com összeállításából, amelyben 2012-tól összesen több mint ötszáz eladásra meghirdetett étterem, kocsma és szálloda kínálati adatait vizsgálta meg.

Idén a Balaton-környéki vendéglátó-ipari egységeket átlagosan 63 millió forintért kínálták a tulajdonosok, ami 27 százalékkal, azaz 23 millió forinttal elmarad a tavalyi kínálati ártól. "Bár a vendéglátó-ipari egységeknél nem csak az átlagos négyzetméterár az irányadó, mert az árat elsősorban az elhelyezkedés, a felszereltség és az épület állapota is befolyásolja, mindenesetre a tendenciákat jól szemlélteti. Beszédes az adat, miszerint tavalyhoz képest 9 százalékkal 199 ezer forintra mérséklődött a vendéglátó-ipari egységek átlagos négyzetméterára" - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A népszerűbb városokban is látható az árcsökkenés: Siófokon az eladásra kínált vendéglátó-ipari egységek átlagos négyzetméterára az idén 246 ezer forint volt, szemben a tavalyi 314 ezres átlaggal, Balatonfüreden pedig 177 ezerre csökkent a négyzetméterár a tavalyi 247 ezerről. Zamárdiban 23 százalékos volt az árcsökkenés, idén átlagosan 276 ezer forintért kínáltak egy négyzetmétert. A Balaton körül mindössze három olyan település van, ahol növekedés volt megfigyelhető. Balatonlellén tavalyhoz képest harmadával nőttek az átlagos négyzetméterárak, Balatonszárszón és Balatonkenesén pedig 12 és 15 százalékos volt a növekedés. A kínálat egyébként felemásan alakult: a Balaton déli-partján az előző évhez képest 10 százalékkal kevesebb, az északi-parton pedig 31 százalékkal több vendéglátó-ipari egység keresett gazdát, mint tavaly.

Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy 2012-től 2015-ig éves szintre vetítve átlagosan 11,2 százalékkal nőttek a Balaton-közeli vendéglátó-ipari egységek árai, ami dinamikus növekedésnek számít. Idén viszont megtört a trend, sőt, komoly visszaesés látható. A szakember szerint ez részben azzal magyarázható, hogy a vendéglátóipar munkaerőhiánnyal küzd. Ezt bizonyítja többek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felügyelete alatt működő Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) idei prognózisa, amely szerint a vendéglátásban érdekelt vállalkozások számára komoly nehézséget jelent a toborzás. A munkaerőhiány a GVI elemzés szerint összefüggésben lehet azzal, hogy a vendéglátásban dolgozók egyre többen vállalnak munkát külföldön részben az alacsonyabb magyarországi bérek miatt. A vendéglátósok hiánya pedig több tulajdonost arra késztet, hogy feladják tevékenységüket, és értékesítsék az ingatlant, akár az 1-2 évvel korábbihoz képest jóval alacsonyabb áron.