Harangozó Tamás azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, hogy miután 2015. szeptember 15-ei hatállyal beiktatták a büntető törvénykönyvbe a határzár tiltott átlépéséről, a határzár megrongálásaásáról, valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozásásáról szóló tényállásokat, az ügyészség hány esetben emelt vádat ilyen ügyekben, a bíróság milyen büntetéseket szabott ki, illetve átlagosan milyen hosszúak a büntetőeljárások.
Az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában Polt Péter azt írta: 2015. szeptember 15-e és 2016. június 6-a között az ügyészség határzár tiltott átlépésének bűntette miatt 2898 ügyben emelt vádat, a bíróság 2753 esetben döntött kiutasításról, két alkalommal végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki, 18 ember házi őrizetét és 9 előzetes letartóztatását rendelte el; három esetben szüntette meg a büntetőeljárást, ugyanakkor felmentő ítéletet egy ügyben sem hozott.
A legfőbb ügyész közlése szerint határzár megrongálásának bűntette miatt hét esetben emeltek vádat, a bíróság emiatt négy embert utasított ki és egy alkalommal szabott ki végrehajtandó szabadságvesztést. Felmentő ítéletet ezekben az ügyekben sem hozott és eljárást sem szüntetett meg.
Határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása miatt vádemelés nem történt.
Polt Péter azt írta, a határzár tiltott átlépése és a határzár megrongálása miatt indult büntetőeljárások döntő többsége bíróság elé állítás keretében zajlik, és az őrizetbe vétel 72 órás időtartama alatt befejeződik. Az általános szabályok szerint a vádirat benyújtásával folytatott büntetőeljárások mintegy 2 hónap alatt fejeződnek be jogerősen.
A legfőbb ügyész kitért arra is: kivételt képez a Röszke-Horgos határátkelőhelyen történt tömegzavargás résztvevői ellen folytatott büntetőeljárás, amely 2015 szeptemberében indult, és jelenleg elsőfokú bírósági ügyszakban tart.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.