Sok uniós kormány, így Franciaország és Olaszország úgy látja, hogy a betétek biztonságának garantálása lehetne a következő, logikus lépés annak érdekében, hogy az olyan problémák, amelyek a 2009. évi eurós hitelválsághoz és pénzügyi összeomláshoz vezettek, megelőzhetőek legyenek.

Luxemburgi tárgyalásaik során az EU 28 tagállamának pénzügyminiszterei először értettek egyet abban, hogy készüljön egy ütemterv, amely az Európa-szerte megvalósuló betét-garancia rendszer kialakításának lépéseit tartalmazza.

„A politikai szintű egyeztetések megkezdődhetnek, amint megfelelő előrehaladást érünk el a kockázatokat csökkentő intézkedések tekintetében” - áll a megbeszélések után kiadott közleményben. 

A betétesek esetleges veszteségektől való megmentése annak a banki uniónak a harmadik pillére volt, amelyben a válság tetőpontján megállapodtak. Ha megszületik a megállapodás, szigorúbbá válik a bankok ellenőrzése és azok a szabályok is, amelyek a csődbe jutott bankokkal kapcsolatos eljárásokra vonatkoznak.

„Németország meghatározta, milyen feltételekkel fogadja el a megállapodást” - mondta az eurozóna egyik vezető tisztségviselője a tárgyalásokat követően.

A dokumentum szövegezését a befolyásos német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble fogadta el, aki ragaszkodott ahhoz, hogy az érintett országoknak először meg kell tisztítaniuk súlyosan eladósodott bankjaikat és el kell fogadniuk a szigorú pénzügyi előírásokat. „Arról nem lehet szó, hogy minden korábbinál nagyobb kockázatokat vállaljunk fel azáltal, hogy nem követjük a szabályokat, majd előállunk és azt kérjük: most egyenlő arányban osszuk meg a terheket egymás között” - mondta Wolfgang Schäuble a tárgyalások után.

Wolfgang Schäuble (középen, MTI fotó)

A szigorú feltételek ellenére a megállapodást számos EU-tagállam jelentős áttörésként értékelte és örömmel fogadta. „A pohár inkább félig tele van, mintsem félig üres” mondta az olasz pénzügyminiszter, Pier Carlo Padoan, aki azon dolgozik, hogy Rómát elkormányozza egy banki válság közeléből.