Tatha Ghose a Commerzbank Zrt. sajtóbeszélgetésén hozzátette: az inflációs célt annak idején a magas infláció megelőzésére tűzték ki, most viszont az a kérdés, hogy a deflációt hogyan előzzék meg. Úgy vélte, a gazdaságélénkítéssel inflációt célzó monetáris politika egyre kevésbé hatékony, a régi mennyiségi elmélet már nem állja meg a helyét.

Manapság például Törökországban, Oroszországban, Brazíliában van infláció, amely egyedül az országok devizájának leértékelődéséből fakad. Ez azt mutatja, hogy jelenleg inflációt csak deviza leértékelődésén keresztül lehet elérni - szögezte le. Nem biztos, hogy van értelme a magas, 3 százalékos inflációs célnak Magyarországon, amikor a gyorsabban növekvő Lengyelországban 2,5 százalék, Csehországban 2 százalék a cél. Mint mondta, az infláció minden országban globális trendeket követ, nem az ország sajátját, ezért hasznosabb lenne egy regionális inflációs célt meghatározni. Magyarország soron következő hitelminősítői értékeléséről - július 8-án várható a Moody's - szólva kitért arra is, hogy sok alapvető mutató javult Magyarországon az utóbbi időszakban.

Az államadósság nagyon magas szintről csökken, a bankszektor külső adóssága is egyre kisebb, és a költségvetési hiány miatt sem aggódnak sokan, a 2,4 százalékos hiánycél jobb számos régióbeli országénál. A Commerzbank vezető elemzője szerint a 2012 óta a piacok megszokták a jobboldali magyar gazdaságpolitikát, miután látták, hogy az nem okoz kárt a gazdaságnak. A munkanélküliség csökken, a bérek folyamatosan nőnek, kérdés, hogy mikor reagál erre az infláció - jegyezte meg.