A becslések szerint 30-40 ezer fős tömeg a Hyde Park keleti szélén húzódó Park Lane sugárúttól a parlament westminsteri épületéig vonult, ahol a szervezők petíciót nyújtottak át, követelve, hogy a törvényhozás akadályozza meg a brit EU-tagság feladását, és a kormány ne aktiválja a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét.

Ez egyelőre nincs is napirenden. David Cameron miniszterelnök a népszavazás másnapján bejelentette, hogy őszig távozik tisztségéből, és egyértelművé tette azt is, hogy ő már nem kívánja bejelenteni az 50. cikkely aktiválását, ezt a feladatot utódjára bízza.

Egyik legesélyesebb utódjelöltje, Theresa May belügyminiszter, aki a héten hivatalosan is bejelentette, hogy indul a kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségéért és az ezzel járó miniszterelnöki megbízatásért, programadó beszédében kijelentette: véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. A belügyminiszter szerint ez azt jelenti, hogy az 50. cikkelyt London az év vége előtt nem fogja aktiválni.

A szombati demonstráció részvevőinek transzparensein egyebek mellett a "37 százalék nem a többség" felirat volt olvasható, utalva arra, hogy a teljes brit választópolgárság hozzávetőleg ekkora aránya voksolt a kilépésre a brit EU-tagságról múlt csütörtökön tartott népszavazáson.

A részvételi arány valamivel meghaladta a 70 százalékot, és a részvevők 51,9 százaléka adta szavazatát a Brexitre, vagyis a kilépésre.

London azonban az Egyesült Királyság azon három nagyobb térségéhez tartozik - Skóciával és Észak-Írországgal együtt - ahol a választók jelentős többsége a bennmaradásra voksolt.

A szombati tüntetést a közösségi portálokon sok Brexit-párti szavazó bírálta. A Twitter-bejegyzések között olvasható volt olyan vélemény, amely "a vesztesek hisztijének" minősítette a demonstrációt.

A tüntetőkkel ugyanakkor egyes politikusok is egyetértenek. David Lammy, az ellenzéki Munkáspárt egyik alsóházi képviselője például már a népszavazás után nem sokkal közzétett egy nyilatkozatot, amely szerint a parlamentnek kell megakadályoznia, hogy Nagy-Britannia kilépjen az EU-ból. Lammy felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-tagságról szóló népszavazás nem bír kötelező jogi érvénnyel, vagyis nem kötelezi a parlamentet a kilépést megalapozó törvények megalkotására, illetve a brit EU-tagságot rögzítő törvény érvénytelenítésére.

Theresa May belügyminiszter azonban - aki egyébként a bennmaradást pártolta a népszavazás kampányában - azt hangsúlyozta, amikor bejelentette indulását a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért, hogy "a Brexit Brexitet jelent, a kampányt megvívtuk, a részvételi arány (a népszavazáson) magas volt, és a választók meghozták döntésüket". Ezek után nem szabad kísérletet tenni arra, hogy Nagy-Britannia mégis az Európai Unió tagja maradjon, sem arra, hogy "a hátsó ajtón keresztül" visszatérjen az unióba, és nincs lehetőség újabb népszavazásra sem a kérdésről - tette hozzá.

Kapcsolódó cikkek