Az átlagos gyógyítási alapdíj, immár nyolc éve 150 ezer forint, a szakrendelőkben pedig 1,50 forintot fizet az egészségpénztár egy pontért, itt volt az ideje a változtatásnak - mondta Mészáros János, az Egészségügyért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkára. (A kórházi alapdíjat a beavatkozásoktól függően egyfajta szorzószámmal növelik, míg a járóbeteg szakrendelések különféle beavatkozásaiért bizonyos mennyiségű pont jár.) Az alap- és mozgó bérek fedezetét beépítették a teljesítménydíjazásba, ez az összeg 66 milliárd forint volt és a költségvetésben külön soron tartották nyilván. Ezután a teljesítménydíjazás részeként jut el a kórházakba, s a közalkalmazotti kötelező béreken felül adható juttatásokról az intézmények vezetői saját belátásuk szerint dönthetnek. A helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy a finanszírozás változásról hosszas tárgyalásokat folytattak a Magyar Kórházszövetséggel és a Nemzetgazdasági Minisztériummal is. Kérdésünkre Ónodi- Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár kifejtette: az idén az ágazat saját költségvetéséből 2,9 milliárd forintot, a jövő évi költségvetésben pedig 10 milliárdot fordíthat a változásokból fakadó esetleges anomáliák kezelésére. Egy biztos: egyetlen intézmény sem kaphat kevesebb pénzt az eddiginél.

A finanszírozás változtatásának egyik célja a rendszer rugalmasabbá tétele és az volt, hogy a rosszabbul fizetett beavatkozások miatt ne károsodjon a kórház, de ne legyen teljesítménykényszere sem, s hogy az eddig megfelelően fizetett beavatkozások díját szinten tartsák. Azt is szeretnék azonban elérni, hogy a kórházakba csak a valóban fekvőbeteg ellátást igénylő betegeket vegyék föl, a járóbetegként kezelhetők a szakrendelőkben vagy az egynapos sebészeteken kapják meg a szükséges ellátásokat. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a szociális államtitkárral elkészítették a kormány- előterjesztést a krónikus ellátások egészségügyi ágazatról történő leválasztására. Az idén 2200 ágyat tudnának áradni a szociális szférának, amely ütemezetten 15 ezer új, e célú ágyat kíván létrehozni. Ám például a rehabilitációs feladatok az egészségügyben maradnának. A fizetési kondíciók nem változnak, az ápolás továbbra is fizetős marad, a krónikus ellátás pedig fél év után napi 800 forintba kerül a fizetőképes embereknek.

Még nem tárgyalt a kormány a kancellárokról
A kórházi kancellária rendszerként (Ónodi-Szűcs Zoltán szerint egyelőre nincs jobb elnevezés rá) köztudatba került változtatással kapcsolatban az államtitkár arról tájékoztatott, hogy az Egészségügyért Felelős Államtitkárság három változatot készített, s miután a kormány valamelyik változat mellett leteszi a voksát, azután szeretne egyeztetni róla a Magyar Kórházszövetséggel. Ám az egyeztetések nem hátráltathatják az rendszer 2017. januári bevezetését. Arra, hogy a kórházszövetség nem támogatja a kancellária rendszert, azt válaszolta: megérti, a kórházvezetők helyében maga is ezt tenné, hiszen bizonyos jogok elkerülnek tőlük. Ugyanakkor úgy látja, hogy az egy-egy területen élők biztonságosabb ellátása és az intézmények jobb gazdálkodás érdekében célszerű, ha 6-8 kórház számára egy helyen, nevezetesen a kancellároknál szervezik meg az operatív munkát. A kancellárokhoz kerül majd az Állami Egészségügyi Ellátó Központ hatáskörében lévő feladatok egy része is, és a feladatuk lesz a kórházak stratégiájának támogatása. Ez utóbbira példaként említette, hogy a kiskórházakban sok esetben nincs megfelelő szakorvos, ám ha egy egységben működik majd több intézmény, mód lesz a betegek megfelelő helyre történő irányítására.

Erősítenék a szűrési rendszert
Szó esett arról is a beszélgetésen, hogy az államtitkárság a jövőben szeretné jobban bevonni a háziorvosokat a hozzájuk tartozó lakosok gondozásába, szűrésébe. Egy közelmúltban a körükben végzett felmérésen megkérdezték tőlük, hogy részt vennének-e a lakossági egészségi állapotfelmérésben, és mindössze csak 38 százalékuk válaszolt igennel. Ha többletpénzt kapnának, az esetben már a 80 százalék vállalná ezt a munkát. Az államtitkár elsődleges feladatnak tartja a betegségek megelőzését, ennek részeként a szűrővizsgálatokat. Mint mondta, sajnos a három hónapja meghirdetett vastagbélszűrésre a háziorvosok kevesebb, mint fele jelentkezett. Pedig az egészségügyi kormányzat országossá terjesztik ki ezt a vizsgálatot, a jövő év közepén induló program keretében két és fél millió 50- 70 éves férfit és nőt szólítanának meg. „Meg szeretnénk nyerni a háziorvosokat, hogy segítsenek"- fogalmazott az államtitkár. Ugyanis nemzetközi vizsgálatok igazolják az érintett populáció két éveként történő szűrővizsgálatának fontosságát, amellyel időben felfedezhetők lennének a rákos betegségek. Szeretné elérni, hogy az átszűrtség legalább 60 százalékos legyen.

Kapcsolódó cikkek