Sebastian Kurz beszédében azon körülményeket sorolta, amelyek az európai biztonságot és stabilitást, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által megvalósuló közös értékeket veszélyeztetik. Ennek keretein belül kitért az erősödő katonai összecsapásokra, a fiatalok szélsőségessé válására és az államok közötti, valamint az állami intézményekkel és szervezetekkel szemben kialakult bizalmatlanságra.

"Az Ukrajnában zajló konfliktus egyértelműen rávilágított a bizalmi válságra, és egyúttal világossá tette, hogy mennyire nélkülözhetetlen feladatot tölt be az EBESZ" - mondta Kurz.

Aláhúzta: az ausztriai elnökség számára elsődleges lesz a minszki egyezmény alapján megoldást találni a kelet-ukrajnai válságra, továbbá figyelemmel követni a Hegyi-Karabah, a Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaság és Grúzia égető konfliktusait.

Kurz beszédében szorgalmazta a terrorizmus elleni harcot.A miniszter szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az EBESZ-régióból emberek tízezrei csatlakoztak az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezethez azért, hogy "a világ más részeiben erőszakot kövessenek el, gyilkoljanak vagy eltöröljék a vallási kisebbségeket".

A fiatalok radikalizálódása elleni küzdelem jegyében Kurz regionális tanfolyamokat hirdetetett meg. "Ebbe a mediterrán régióban lévő partnereinket is aktívan belevonjuk" - jelentette ki a külügyi tárcavezető. Elmondta ugyanakkor, hogy a fiatalok szélsőségessé válása elleni harc lesz majd a fő témája annak a bécsi konferenciának, amelyet a mediterrán országokkal közösen tartanak október 5-én és 6-án az osztrák fővárosban.

A döntő az, hogy ebben az összefüggésben is tekintettel legyünk az emberi és alapjogokra - jelentette ki Kurz, aki szerint az életfeltételek javítását, az illegális bevándorlás megakadályozását és a menekültek integrációját is szem előtt kell tartani.
Ausztria 2017. január elsején veszi át a szervezet soros elnöki tisztségét Németországtól.

Kapcsolódó cikkek