- Vezető fideszes politikusként szkeptikus véleményeket fogalmazott meg az Európai Unióról. Sokféle értékelést lehetett olvasni e mondatokról: a Fidesz így mozgósít a kvótanépszavazásra, vagy Orbán Viktor miniszterelnök önnel teszteli a Huxit szavazói fogadtatását…
– Ne zárjon ki egy harmadik eshetőséget sem, azt, hogy elmondtam a személyes véleményemet. Tapasztalatom szerint Orbán Viktor támogatja, ha saját véleményem van bizonyos témákban. Ilyen akár a halálbüntetés, akár a vasárnapi nyitva tartás vagy az unió kérdése. Büszke vagyok arra, hogy olyan párt tagja lehetek, ahol a különböző véleményeket nem elnyomják, hanem értelmes vitákból alakulnak ki a döntések. A jövő magyar politikai generációjának nagy kérdése a magyar uniós tagság megítélése, így amit mondtam, a holnapnak és nem a mának szól.

– Önnek nem vonzóbb egy problémákkal küzdő EU, mint az orosz befolyás erősödése?
– Magyarországnak nyugat és kelet felé egyformán meg kell őriznie a függetlenségét. Ha az Európai Bizottságot kritizálom, az nem azt jelenti, hogy elfogadom az oroszok befolyásának növekedését hazánkban. A Brexit után Brüsszelben új helyzet van, Orbán Viktor a V4-es országokkal együtt az unió belső reformján és a nemzeti szuverenitás megerősítésén dolgozik. Jó lenne tárgyalásos úton nemzeti eredményeket elérni, de ez a briteknek nem sikerült. A miniszterelnök meggyőződése, hogy ami elromlott, az megjavítható. Irigylem az optimizmusát. Politikai generációja mindent megtett a sikeres magyar NATO- és EU-integrációért. Az én korosztályom kellő tapasztalat és bölcsesség hiányában sokkal türelmetlenebb.

– A fejlesztési források felelőseként nem érzi úgy, hogy Magyarországnak alapvető gazdasági érdeke az unióhoz tartozás?
– A számok egyik olvasata ez, a másik, hogy súlyos összegeket fizetünk be magunk is a közös kasszába, és saját érdekeink rovására kellett megnyitnunk piacainkat, lemondva nemzeti agrár- és iparpolitikánk hazai támogatásáról. Nem vagyok Brüsszel ügynöke, a nemzeti szuverenitás megerősítéséért harcolok a politikában, és ez nem kockázat, hanem erős biztosíték a fejlesztési pénzek elosztásakor. Vannak egyébként európai forgatókönyvek, amelyek szerint a dezintegráció erősödik a kontinensen.

– Evezzünk hazai vizekre! Orbán Viktor átalakítja a kormányzat struktúráját. Két kabinet alakul, az egyikben meghatározó szerepe is lehet, viszont már nem ön, hanem közvetlenül a miniszterelnök felügyel egy nagy feladatportfóliót, MFB-vel, takarékszövetkezeti integrációval, Magyar Postával, ENKSZ-szel. Meglepték ezek a változások?
– Semmilyen meglepetés nem ért. Az új struktúra célja az, hogy a különböző tárcák és a kormány munkája közé bekerüljön egy olyan fórum, a két kormánykabinet, ahol a vitás kérdések rendezhetők, az érvek és ellenérvek ütközhetnek. A két kabinet nemcsak döntéseket készít majd elő, de bizonyos határozatokat maga hozhat meg a kormány helyett, hogy ezáltal annak döntési és stratégiai vezetési képessége erősödjön.

– Vagyis a kabinetek tehermentesítik a kormányt és a miniszterelnököt?
– Akkor van értelmük, ha itt valóban döntések is születnek. Ezek végtermékei olyan kormányhatározatok, amelyeket Orbán Viktor aláírhat, vagy vissza is küldhet újabb vitára. A kabineteknek három fontos szempontot kell mérlegelniük: a fenntarthatóságot, a sebességet és az irányt. A gazdasági kabinet megvizsgálja a döntések költségvetésre gyakorolt hatását, a stratégiai pedig azt nézi, hogy a javaslat a kormány alapvető társadalmi célkitűzéseivel szinkronban van-e.

– Mindenki úgy tudja, hogy Lázár János és Varga Mihály lesz a két kabinetvezető…
– Ízléstelen lenne, hogy én jelentsek be ilyen súlyú személyi döntéseket, bár a miniszterelnök a kormányülésen már ismertette elhatározását.

– Bár ön nem erősítette meg, de mi azért mégis több forrásból azt hallottuk, hogy a stratégiai kabinetet Lázár János vezeti majd. Tételezzük fel, hogy így lesz. Mi lenne a legfontosabb célkitűzése 2018 előtt?
– Az, hogy a kormányzati teljesítmény a választásokon ne kockázatot, hanem előnyt jelentsen. Személyesen pedig a miniszterelnöknek azt a célkitűzését szeretném támogatni és segíteni, amely fellép a politika és a gazdaság káros összefonódása ellen. Orbán Viktor mindig különbséget tesz a res publica javára a res privatával szemben. Minden kormány lehetőségeket teremt. Van, aki tud élni a lehetőséggel, van, aki nem tud élni a lehetőséggel, és van, aki visszaél a lehetőséggel. Nekünk nincs szükségünk azokra, akik semmilyen felelősséget nem vállalnak, csak kínos ügyeket hagynak hátra, ártva ezzel hazájuknak és a közösségünknek.

– Az újságok tele vannak ilyen ügyekkel, de eddig ezek kapcsán sem eljárások nem indultak, sem a Fidesz nem lökte ki magából az érintetteket, de mintha a szavazók sem büntettek volna igazából. Máshogy lesz ezután?
– Azokon a területeken, ahol nekem van vagy lesz politikai felelősségem, biztosan irtani fogom azt, ha valaki visszaél a bizalommal, a lehetőséggel.

– Kérdés, hogy Orbán Viktor támogatja-e ezt a szerepet, vagy éppen a párton belüli viszályok elsimításában lesz érdekelt. Ha a napi feladatoktól távol tarthatja magát a kabinetek segítségével a kormányfő, mire fókuszál majd?
– A cél, hogy a miniszterelnöknek legyen ideje felkészülni és foglalkozni olyan ügyekkel, amelyek az emberek életét hosszú évekre befolyásolják. Ma ilyen az a vita, amely Európa jövőjéről folyik. De nem tagadom, fontos az is, hogy a Fidesz fel tudjon készülni a 2018-as választásokra.

– Máris ráfordultak a választásokra? Jöhetnek a pozitív intézkedések?
– Nem feltétlenül, a működési stabilitás a fontos. Orbán Viktor nélkül 2018-ban a Fidesz nem nyerhet választást. Tapasztalataim szerint az kevés, ha mi elégedettek vagyunk a kormányzati teljesítménnyel, sokat segít, ha a választóink is így érzik. Ebben a munkában Orbán Viktoré a fő szerep. Természetesen megnyugtathatom, hogy mint ahogyan a fideszes kormányok idején mindig, most is kézben fogja tartani a költségvetést a gazdasági kabinet vezetője.

– És a miniszterelnök európai politikai feladatai mit takarnak?
– Machiavelli szerint nem lehet politikai győzelmet aratni, ha nem vagyunk ott a csata kezdetén. A Brexit után új korszak nyílt az Európai Unió történetében, és Közép-Európának is más szerepe lehet. Magyarország alapvető érdeke, hogy Orbán Viktor a lehető legtöbbet hozza ki hazánk javára az új Európa kialakítása közben. Szerencsére erre jó esélyünk van, hiszen a miniszterelnök szavának súlya van Brüsszelben.

– Akkor is, ha állandóan kritika éri, és a nyugatiak jellemzően nem értenek egyet vele?
– Igen, akkor is. Tíz éve kormányfő, három választást nyert, a negyedikre is eséllyel pályázik. Ja, és ne feledje! Ők is tudják: a magyar reformok működnek.

– Térjünk vissza az ön szerepére; bizonyos banki, postai, energetikai területek elkerültek öntől. Ez, gondolom, negatív miniszterelnöki értékítélet volt az ügyeik állásáról…
– Ha negatív kritika lett volna, akkor nem úgy kezdődnének az értékelő mondatok, hogy a takarékszövetkezeti integráció sikeres.

– Megfordítom: ha minden rendben lenne, akkor aligha indult volna ilyen példátlan támadássorozat Spéder Zoltán ellen.
– Az említett portfólióban nem gyakoroltam tulajdonosi jogokat. Ezzel együtt a posta nyereséges, a szövetkezeti integráció sikeres, az MFB talpon van, s húsz év után újra van állami közműszolgáltatónk.

– Eszerint, ha jól értem, korábban Németh Lászlóné ugyanúgy a miniszterelnöknek riportolt, mint a jövőben Bártfai-Mager Andrea teszi?
– A takarékszövetkezeti integráció, az MFB és az ENKSZ ügyeiben így történt, közvetlenül vele dolgozott.

– Németh Lászlóné távozása viszont egybeesett a Spéder elleni támadásokkal…
– Nem minden az, aminek látszik. Csak néha…

Az interjú megjelent a Figyelő 2016/28. számában.

Kapcsolódó cikkek