Figyelő Online
- Jandó Zoltán
2016.07.18 12:03
Komoly jogi hercehurca, a legrosszabb esetekben akár évekig tartó pereskedés is lehet a programdíjból. Csak az idén 5-6 milliárd forint a tét. Az új díj átszabhatja az iparágat, akár felvásárlási hullámhoz is vezethet. Az állami tulajdonban lévő Antenna Hungáriának valószínűleg nem kell fizetnie.
Meglepően nagy a csend a hazai tévés piacon. Már persze csak ahhoz képest, hogy a két országos kereskedelmi adó, a TV2 és az RTL Klub papíron már két hete szedi azt a programdíjat, amely feltehetőleg a teljes szektort átalakítja. A nyugalom azonban valószínűleg csak látszólagos, míg ugyanis a két csatornánál minden bizonnyal úgy számolnak, hogy hónapokon belül csilingelnek majd a kábelszolgáltatóktól beérkező százmilliók, utóbbi körnek esze ágában sincs fizetni, különösen annyit nem, amennyit a TV2 és az RTL jelen állás szerint várna.
Régen várt rendelet
Arról, hogy a két nagy kereskedelmi csatorna pénzt kérhet a terjesztő cégektől, még április végén döntött a kormány. Valójában a kabinetnek ezt már jóval korábban meg kellett volna tennie, a TV2 és az RTL ugyanis évekkel ezelőtt ígéretet kapott, hogy a digitális átállást követően, 2015 elejétől igényt tarthat a program- vagy más néven terjesztési díjra. Néhány hónappal az előzetesen beígért határidő előtt azonban a kormányzat úgy határozott: egészen addig nem szedhetik a műsorszolgáltatók a díjat, amíg rendeletben nem szabályozzák ennek mikéntjét.
Ez a jogszabály pedig csak nem akart megszületni. Rossz nyelvek szerint a késlekedésben szerepe volt annak, hogy időközben a TV2 eladósorba került. A kisebbik országos kereskedelmi adót még 2013 végén vásárolta meg az akkori menedzsment, amely üzleti tervét jelentős részben a programdíjra alapozta. Mivel azonban ez nem folyt be, a társaság masszív veszteséget termelt, állítólag az elmúlt évben már komoly likviditási gondjai lettek volna, ha időközben nem vásárolja meg Andy Vajna filmügyi biztos. A kormányközeli vállalkozó feltűnését követően sokan biztosra vették, hogy hamarosan jön a várva várt rendelet, és bár a szakértők egy része gyorsabb intézkedést remélt a kabinettől, végül nem kellett csalatkozniuk.
Az új szabályozás kihirdetését követően az RTL és az immár Vajna tulajdonában lévő TV2 nem is várt sokáig: még májusban közzétették új általános szerződési feltételeiket (ÁSZF), amelyekben már szerepelt a díjtétel. Ebben azt is jelezték, hogy – a törvényi előírásoknak megfelelően – 30 nap múlva már az új dokumentum lesz érvényes, azaz július 1-jétől igényt is tartanának az új bevételi forrásra.
Milliárdos vita
Igen ám, de a képlet ennyire azért nem egyszerű. Nyilván a dolog nem úgy működik, hogy a csatornák kihirdetik a feltételeket, amelyek aztán a kábelszolgáltatók számára kötelező érvényűek. Az ÁSZF csak egy keretrendszer, az RTL-nek és a TV2-nek minden terjesztő társasággal külön meg kell állapodnia. Erre viszont lapunk értesülései szerint – legalábbis a nagyobb szereplők esetében – egyelőre nem került sor. Sőt, valószínűleg rövid távon nem is fog, a kábelszolgáltatóknak ugyanis nagyon nem tetszenek a feltételek. Ez persze nem meglepő, jelen állás szerint ugyanis a programdíj milliárdokat csoportosítana át tőlük a két kereskedelmi csatornához.
A TV2 és az RTL egyaránt előfizetőnként és havonta 300 forint körüli díjat határozott meg, amit ugyan különböző kedvezményekkel könnyen meg lehet felezni, de így is elég komoly tétel. Mivel a legfrissebb adatok szerint a hazai televízió-előfizetések száma meghaladja a 3,5 milliót, mind a két adó 5-6 milliárd forint pluszbevételhez jutna ebből a forrásból. Mindeközben a három legnagyobb, egyaránt durván 25 százalékos piaci részesedéssel rendelkező kábelszolgáltató (a UPC, a Magyar Telekom és a Digi) 3-3 milliárdos többletkiadással számolhatna.
Nem csoda tehát, hogy a terjesztő cégek nem rohantak aláírni az új szerződéseket, még akkor sem, ha a gyors megállapodást kedvezményekkel díjazták volna a kereskedelmi csatornákat működtető vállalatok. Ehelyett az elmúlt hetekben komoly tárgyalások indultak a felek között, illetve mindenki elkezdte vizsgálni a jogi lehetőségeket is, ha esetleg az egyeztetések nem vezetnének eredményre. E megbeszélések intenzitásáról és hangulatáról eltérő véleményeket hallottunk. Annyi bizonyos, hogy ágazati beszámolók szerint az RTL például végigjárta a fontosabb 10-15 kábelszolgáltatót, és vázolta a feltételeit. Ezt követően egyes cégekkel állítólag szinte vérre menő, erőfitogtatással egybekötött egyeztetések kezdődtek, máshol viszont úgy tűnik, még mindig inkább csak méregetik egymást a felek.
A teljes cikk a Figyelő 2016/28. számában olvasható!
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.