Napra pontosan a 2011-es népszámlálás után öt évvel, október elsején indul az 1963 óta a hetedik alkalommal megszervezett mikrocenzus. A kis népszámlálásnak is nevezett adatfelvétel lényegi kérdésekben nem tér el a „nagy testvértől”, s mivel a cenzusok között optimális esetben tíz esztendő telik el, a félidőszakban elvégzett felmérések célja a gyorsan változó folyamatok miatt egyfajta társadalmi pillanatkép készítése. Az idei mikrocenzus még a nemzetközi statisztikai világban is szokatlannak minősül, hiszen soha nem látott mintanagyságon történik meg az adatfelvétel – hívta fel lapunk figyelmét Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) társadalomstatisztikai elnökhelyettese. Mindez azért érdekes, mert a félidős népszámlálások a reprezentatív jelleget megőrizve csupán a lakosság egy részét vizsgálják. A KSH az idén több mint 2100 települést érintve a sztenderd kettő helyett tízszázalékos mintán végzi el az adatgyűjtést. A szokatlanul nagy számokat többek között az indokolta, hogy a járások nagyon különböznek egymástól a lakosság- és településszámokat tekintve, így a korábbi adatokkal való összehasonlíthatóság elvét is szem előtt tartva a lehető legnagyobb mintára van szükség a demográfiai-társadalmi változások pontos megismeréséhez.

Körülbelül egymillió ember válaszol majd az alapkérdőív, illetve az öt kiegészítő felvétel kérdéseire. A kiegészítő vizsgálatok mögött az áll, hogy bizonyos területekkel kapcsolatban a meglévő tudás erősen hiányos vagy elavult. Például a foglalkozások presztízsét legutóbb a 80-as években mérték, miközben azóta felnőtt egy teljesen új generáció úgy, hogy egyes foglalkozások eltűntek, s újak jelentek meg. A társadalom e folyamatokhoz való viszonyáról meglévő ismeretanyag meglehetősen szűkösen áll rendelkezésre. Időszerű a társadalmi rétegződés felmérése is, mert míg a 2011. évi népszámláláskor a munkaerőpiacon elfoglalt pozíció képezte a vizsgálat alapját, most több dimenzióban, az életforma, az életstílus, a kulturális szokások, a társadalmi tőke bevonásával igyekeznek képet alkotni a kortárs magyar társadalom rétegződési sajátosságairól. Az egészség témakö-ré-hez kapcsolódva a fogyatékkal élők helyzete, ezenkívül a szubjektív jóllét, valamint a nemzetközi migráció kérdése is előkerül.

Az előző népszámlálás tapasztalatait és a felhasználói észrevételeket figyelembe véve az immár kétféleképpen is kitölthető alapkérdőíven a KSH minimális változtatásokat vitt véghez. A digitalizáció és a világháló adta lehetőségeket már 2011-ben is kihasználta a hivatal, hiszen az internetes önkitöltés akkor is elérhető volt a lakosság számára. Napjainkban pedig százszázalékossá vált a digitalizáció, mivel az adatgyűjtés folyamatából „teljesen kivontuk a papírt, lényegesen meggyorsítva az adatfeldolgozást”. Az előző cenzus egy híján húszmilliárdos költségéhez képest nagyságrenddel kisebb összegbe – három évre elosztva 4,3 milliárd forintba – kerülő adatfelvétel mellé olyan informatikai rendszer épült ki, amely jól illeszkedik a jövőbeli adatgyűjtésekhez is. Egyébként hatalmas információmennyiségről van szó: csak a KSH honlapjáról évente körülbelül 2,5 millió adatletöltés történik.

Az internetes válaszadás mellett körülbelül 3500 – saját vagy a hivatal által a munkára kiadott laptoppal, illetve tablettel dolgozó – kérdezőbiztos keresi majd fel a háztartásokat. Miközben a válaszadás törvényben előírt kötelezettség, a lekérdezés nem minden esetben sétagalopp. Az emberek alapvetően bizalmatlanná váltak a mindennapokban, így gyanakvással tekintenek a hivatalos megkeresésekre is. A statisztika világa egy magas bizalmi szintet megkívánó üzletág, s ha az adatszolgáltató bizalma meginog – mert nem biztos abban, hogy az általa elmondottak titokban maradnak –, akkor összeomlik a rendszer. A kérdezőbiztosokkal szemben éppen emiatt nem csupán a magabiztos számítógép-használat, hanem a jó kommunikációs készség és az öntudatos fellépés is elvárás. Az első eredmények 2017 májusában várhatók.

A kiegészítő felvételek témakörei
1 Szubjektív jóllét: a lakosság életminősége, közérzete
2 Foglalkozási presztízs: a rangsor felállítása, a mögöttes különbségek felderítése
3 Társadalmi rétegződés: a rétegszerkezet vizsgálata az anyagi, kulturális, társadalmi tőke szempontjából
4 Nemzetközi migráció: időszerű információk a hazánkat érintő vándorlási folyamatokról
5 Egészségproblémából fakadó akadályozottság: a fogyatékkal élők helyzetének teljes feltérképezése

A mikrocenzus számokban
10 százalékos mintanagyság
3 500 kérdezőbiztos
2148 település
440 102 magánháztartás
500 intézet