Binder István felhívta a figyelmet, hogy a magyar tevékenységre vonatkozóan engedéllyel, regisztrációval nem rendelkező jogosulatlan szolgáltatók, illetve a bejelentés hiányában működő közvetítők általában a magyar befektetők által nem azonosítható - leginkább offshore hátteret vagy kapcsolati partnert és valótlanul hosszú időtávra visszanyúló szakmai múltat, növekedési potenciált megjelölve - magyar nyelvű honlapokat működtetnek, kifejezetten magyar befektetői kört megcélozva.

A befektetőktől jellemzően készpénzben (elektronikus úton), az adófizetéssel és pénzmosás megelőzésével kapcsolatos előírásokat mellőzve veszik át a befektetésre szánt összegeket. Sok esetben pedig a cégek valótlanul azt állítják, hogy külföldi felügyeleti hatósági engedéllyel, regisztrációval rendelkeznek - tette hozzá.

A szóvivő hangsúlyozta: a veszteségeket növelheti, hogy az amúgy is rendkívül kockázatos forex ügyleteknél a jogosulatlan forex szolgáltatók gyakran magas tőkeáttételes üzleti ajánlatokat kínálnak, csak az elérhető nyereséget ecsetelve. Például 50-100-szoros tőkeáttétel esetén egy dollárral ötven-száz dollár árfolyamváltozására lehet fogadni, kedvezőtlen árfolyammozgás esetén viszont az ügyfél nemcsak a teljes elhelyezett tőkéjét veszítheti el, hanem még pótfedezetet is kérhetnek tőle.
További kockázat, hogy ezen ügyletekre nem terjed ki semmilyen állami, vagy jogszabályi rendelkezésen alapuló egyéb befektető-védelmi garanciarendszer. Miközben számos jogosulatlanul tevékenykedő forex társaság százmillió forintos összegeket gyűjt össze, a befektetők az általuk átadott pénzösszegek egy részére, vagy egészére vonatkozó igényüket jogvita esetén utólag nem tudják sikerrel érvényesíteni, már csak azért sem, mert e jogosulatlan társaságoknál jellemző a nyilvántartások, kimutatások hiánya, s a közvetítőrendszer dokumentálatlan kapcsolati hálója. Az esetlegesen más országban felügyeleti engedéllyel, regisztrációval rendelkező forex társaságok esetében is körülményes lehet a jogérvényesítés, mivel az azzal kapcsolatos eljárásokat gyakran az adott állam jogrendje alapján, annak nyelvén kell lefolytatni - jegyezte meg Binder István.

Az MNB részéről 2015 végén összességében mintegy 50 piacfelügyeleti eljárás volt folyamatban, amelyek többségében az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységek, így például jogosulatlan befektetési szolgáltatási, illetve közvetítői tevékenység gyanúja miatt indultak. A jegybank piacfelügyeleti vizsgálatainak száma idén tovább nőtt.

Binder István felidézte, hogy a 2015 vége óta hatályban lévő jogszabályi szigorítások alapján a jegybank immáron 2 milliárd forint bírságot is kiszabhat a cégekre, illetve a sokszor offshore hátterű jogosulatlan szolgáltató tevékenységét segítő - jellemzően magyar - magánszemélyekre is akár 100 millió forint bírságot szabhat ki. Az MNB a közelmúltban több alkalommal alkalmazta is ezeket az új szankcionálási eszközöket - fűzte hozzá.

A szóvivő az MTI kérdésére elmondta azt is, hogy az MNB várakozásai szerint a Brexit nem jár érdemi hatással a jogosulatlan forex társaságok tevékenységére, mivel azok aktivitását elsősorban az alacsony kamatkörnyezet, az ügyfelek könnyű elérhetősége az online csatornákon és a "csábító" marketing határozza meg.