Tóth Norbert elmondta: a török büntető törvénykönyv és az alkotmány is tiltja a halálbüntetést. Bár ezeket módosíthatná a parlament, ez ellentétes lenne a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, amely egy fel nem mondható szerződés, és Törökország csatlakozott hozzá a kétezres évek közepén.
Másrészt, a visszamenő hatályú törvénykezés szintén jogellenes, így még ha a törökök be is vezetnék a halálbüntetést, akkor sem szabhatnának ki ilyen ítéletet a puccskísérlet résztvevőire.
Tóth Norbert arról is beszélt, hogy a Recep Tayyip Erdogan államfő által elrendelt és a parlamentben csütörtökön megszavazott három hónapos rendkívüli állapot jogi értelemben inkább szükségállapot, amelyben átmenetileg fel lehet függeszteni bizonyos kötelezettségek végrehajtását.
A szabadságjogok csorbításának azonban mind a török alkotmányban, mind a nemzetközi jogban vannak korlátai, vagyis a rendkívüli állapot bevezetése nem jelenti azt, hogy Erdogan bármit megtehet - hangsúlyozta.

Kapcsolódó cikkek