A kamatcsökkentés veszélyeitől óvják szakértők a brit jegybankot
Figyelő Online
2016.08.02 11:59
A kamatcsökkentés lehetséges kedvezőtlen hatásaira figyelmeztették szakértők kedden a brit jegybankot, amely az általános elemzői várakozás szerint csütörtökön a több mint hét éve érvényes 0,50 százalékról 0,25 százalékra szállítja le az alapkamatot.
A The Times című lapban megjelent cikkében Kate Barker, a monetáris tanács korábbi tagja úgy vélekedett, a kamatcsökkentés több hátránnyal járna, mint előnnyel, és a várakozásokkal ellentétben nem növelné a fogyasztást a magánszektorban. Egy ilyen döntéssel "nagy hibát" követne el a Bank of England (BoE), a kamatcsökkentés ugyanis kedvezőtlen hatással lehet a bankok profitjára, a font gyengébb árfolyama miatt pedig takarékoskodásra szorítaná a háztartásokat.
Álláspontja szerint Theresa May kormánya jobban tudná kezelni a brit EU-tagságról tartott június végi népszavazás utáni gazdasági sokkot, ha lazítana a fiskális politikán, és hagyná, hogy nőjön a költségvetési hiány. Érvelése szerint valószínűtlen, hogy a kamatcsökkentésnek jelentős hatása lesz a hitelfelvevőkre vagy a vállalati beruházásokra.
Ezt a véleményt osztja Kristin Forbes, a monetáris tanács jelenlegi tagja is, aki megfontoltságra intett a kamatcsökkentés lehetőségével kapcsolatban, és úgy fogalmazott, hogy túl korai lenne egy ilyen lépés. A tanács egy másik tagja, Martin Weale hasonlóan vélekedett, de aztán módosítani látszott véleményén.
Forbes és Weale mindenesetre kisebbségben van a monetáris tanácsban, amelynek három tagja - köztük a jegybank kormányzója, Mark Carney - már jelét adta annak, hogy a kamatcsökkentést pártolja.
Kate Barker egyébiránt a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés eddig kihelyezett 375 milliárd fontos keretösszegét sem növelné, mert az véleménye szerint tovább ronthatja a font árfolyamát és a vállalati nyugdíjalapok helyzetét.
A Bank of England 2009 márciusa óta tartja érvényben a 0,50 százalékos alapkamatot, ami mélységi rekord.
MTI
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.