A BIRN és az OCCRP jelentéséből kiderül: Szaúd-Arábia, Jordánia és az Egyesült Arab Emirátusok a legnagyobb vásárlók. Ők azonban a fegyverekkel a Szíriában és máshol harcoló szabadcsapatokat fegyverzik fel. Egyedül Szaúd-Arábia több, mint 800 millió euró értékben vásárolt be a régiónkban. A legnagyobb exportőrök Horvátország, Csehország, Szerbia, Szlovákia és Bulgária, de például a balkáni miniállam, Montenegró is legalább 3 millió euró (azaz csaknem 1 milliárd forint) értékben adott el fegyvereket a Közel-Keletre. Magyarország nem szerepel az illegális exportőrök között.


(Cikkünk illusztrációi a Balkan Insight képei. Olyan, a közösségi médiába a szíriai frontról feltöltött videókból származnak, amelyek felismerhető és azonosítható balkáni gyártású fegyvereket mutatnak, gyakran harci cselekmények közben.)

Az áru egy része az adott ország hadseregében már leselejtezett fegyver, de - ahogy harctéri fényképekről világosan kiderül - vannak új gyártásúak is. Az egykori jugoszláv hadiipari vállalatok közül sok nagy termelő üzemet megöröklő Bosznia például 72 millió euró értékben exportált az elmúlt időszakban a Közel-Keletre. A vásárlók nagyrészt gépkarabélyokat, rakétavetőket és lőszert keresnek, de a megvásárolt tételek között szerepel 300 tank, 250 légvédelmi üteg és 90 rakéta-sorozatvető is.

Bár a fronton készült fényképeket és videókat látva egyértelmű, hogy a fegyverek végül nagyrészt Szíriába, kisebb részt Jordániába kerülnek, közvetlenül a harctérre, így az exportjuk ellentétes a nemzetközi joggal, az üzlet mégis akkora profittal kecsegtet, hogy az érintett államok szemet hunynak a kockzatok felett, és kiadják az exportengedélyeket. Ahogy a szerb miniszterelnök, Aleksandar Vucic reagált a vádakra: "Szerbia Szaúd-Arábiának ad el fegyvereket, Szaúd-Arábia pedig nem szerepel egyetlen nemzetközi feketelistán sem," így ezek az ügyletek - szerinte - legálisak.

Az exportengedélyek kiadásánál elvileg az exportáló ország hatóságainak kellene minden egyes esetben külön kockázatelemzést végezniük, nem kerülhetnek-e a fegyverek illetéktelen kezekbe - például terrorista csoportokhoz, vagy olyan szervezetekhez, amelyek az emberi jogokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytatnak. Márpedig Szíriában és Jordániában gyakorlatilag minden harcoló fél egyik vagy másik kategóriába tartozik.

Biztonságpolitikai szakértők, köztük Jeremy Binnie, a Jane's Defence Weekly elismert biztonságpolitikai szakfolyóirat közel-keleti és afrikai szakértője, arra hívják fel a figyelmet, hogy az importáló országok saját hadseregeiben alapvetően nyugati típusú fegyverek vannak rendszeresítve, amik nem kompatibilisek a mostani importtal. 2012 előtt gyakorlatilag nem is vásároltak semmit a Balkánról vagy Közép-Európából. Így a mostani szállítmányok sorsának már eleve gyanút kellett volna ébresztenie az engedélyek elbírálásakor.

2013 novemberében a szerb hatóságok egyszer még meg is tiltották egy szállítmány exportját, mert úgy ítélték meg, a vevő, Szaúd-Arábia, azt továbbadná az általuk támogatott szíriai felkelő csoportoknak - ez derült ki a szerb védelmi minisztérium egy belső használatra szánt dokumentumából, amit a BIRN és az OCCRP oknyomozói megszereztek. A dokumentum arra is kitért, hogy Szerbia partnerei, az EU és Oroszország is neheztelnének, ha a szállítmány megkapná az exportengedélyt. Két évvel később azonban már nem voltak ilyen fenntartások, a védelmi minisztérium az újságírók megkeresésére azzal reagált, hogy a fegyverek exportjának „pozitív hatása van az ország hadiiparára."

A BIRN és az OCCRP a régiós repülőterek forgalmának valós idejű vizsgálatával követte a fegyverek útját. Tavaly június és idén július között 68 olyan felszállást azonosítottak, amely feltételezhetően fegyvereket juttatott el közel-keleti hadszínterekre. A legtöbb szállítmány Belgrádból, Szófiából és Pozsonyból indult, és szaúdi, jordániai vagy emirátus-béli katonai bázisokra tartott. Mindhárom ország közismerten aktívan támogat különböző fegyveres csoportokat a konfliktusos övezetben. A leggyakrabban Iljusin Il-76-os repülőkkel szállítottak. Jellemző az exportált fegyverek mennyiségére, hogy az Il-76 egyszerre 50 tonnával terhelhető - ez nagyjából 16 ezer AK-47 Kalasnyikov gépfegyver, vagy három millió lőszer súlya.

Az oknyomozás során 50 járatról hivatalosan is igazolást nyert, hogy valóban fegyvert szállítottak. A szerb hatóságok csak azután azonosították a szállítmányokat, hogy az oknyomozók fényképekkel bizonyították, ahogy a gépekre fegyveres dobozokat rakodnak. A többi 18 járat azért került a listára, mert a célállomás katonai bázis volt, vagy olyan légitársaság indított rendkívüli teher áratot, amit korábban már fegyverszállítással kapcsolatba hoztak (például a Jordán Királyi Légierő teherszállítói).

A BIRN kutatásai alapján, amely során az USA volt szíriai nagykövetét; a konfliktust a helyszínen megfigyelő, atlantai központú Carter Központ szakértőit és a nemzetközi fegyverkereskedelmet nyomon követő, Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet vezetőjét is meginterjúvolták, a fegyverek két nagy elosztó központba kerülnek Jordániában és Törökországban. Itt a Golf-öböl országaiból, Törökországból, Jordániából és az Egyesült Államokból delegált katonai szakértők koordinálják a fegyverek elosztását a különböző szíriai csoportok között. Mivel Törökország és Jordánia olyan iszlamista csoportokat is közvetlenül ellát fegyverrel, amelyek nem élvezik az USA támogatását, előfordulhat, hogy két csoport közös szállítmányból származó fegyverekkel lő egymásra. A végfelhasználókhoz közúton, vagy légi úton juttatják el a fegyvereket, gyakran a levegőből ledobva azokat.

A balkáni fegyverek iránti hatalmas keresletről Patrick Wilcken, az Amnesty International nemzetközi fegyverkeredelemmel foglalkozó szakértője elmondta, hogy egyrészt a Balkán földrajzi közelsége, másrészt a balkáni hatóságok lazasága teszi ideális beszerzőhellyé a térséget. Szerinte a hidegháború után hanyatlásnak indult közép-európai hadiipar új lendületet kapott, az utóbbi időben komoly nyereséggel dolgozik és fejlődni is tud. A boszniai és szerbiai fegyvergyártó üzemek például teljes kapacitással termelnek, van ahol túlórákat is bevezettek, mások már nem is tudnak új rendeléseket felvenni.

A helyzet paradoxona, hogy egyes balkáni államok olyan fegyvereket adnak el, amik közvetlenül hozzájárulnak a menekültek számának növekedéséhez - ami aztán ezekben az államokban is problémát okoz.

(Cikkünk a BIRN és az OCCRP projektjének összefoglalója. Az eredeti írások a Balkan Insight weboldalon jelentek meg, és itt érhetőek el angol nyelven.)

****

A Balkán Expressz rovatot a www.biztonsagpolitika.hu weboldal üzemeltetője, a Strategic Assistance and Support Group Kft. támogatja.

****

Ha tetszett az írásunk, és szeretne az elsők között hírt kapni a rovat új cikkeiről, kövesse rovatunk Facebook oldalát egy lájkkal.

Kapcsolódó cikkek