Czerván György elmondta: az idei év sem indult könnyen a méheknek és a méhészeknek, hiszen a tavaszi szélsőséges időjárás az akác nektározását sok térségben szinte a nullával tette egyenlővé, illetve a több területen is minimalizálta a hozamokat.
A selyemkóró és a hárs sem teljesített a csúcson és egyes napraforgós térségekben is alacsony gyarapodást mutatott a mérleg. Egy országosan kiemelkedő mézhozam évek óta várat magára - fogalmazott az államtitkár.

Czerván György a méhészeknek reménységre ad okot, hogy a magyar méhészeti nemzeti program 2016-2019-es ciklusa augusztus elsejével elindult. Várhatóan szeptemberben megjelenik a program végrehajtási rendelete - tette hozzá. Az elmúlt három évben a rendelkezésre álló pénzügyi kerete meghaladta a 4,6 millió eurót évente, ezt szinte teljes egészében ki tudták használni a méhészek. A három éves ciklusban jó eredmények születtek. a forráskeret bővült és a felhasználásban is sikerült ésszerűsítést kialakítani és gyakorlattá tenni. A forrásbővítés 15 százalékkal több pénzt biztosított, amelyet az eddigieknél is jobban használtak fel a méhészek - ismertette.
A nemzeti program forrásainak legnagyobb hányadát a varroa atka elleni gyógyszer és az azt segítő cukortámogatás teszi ki, amely évek óta mintegy 900 millió forint - közölte az államtitkár.

A támogatás a méhészek számára évente mintegy 150 utánfutó és 400 pergető vásárlását teszi lehetővé. Kiemelt figyelmet kapott a genetikai háttér biztosítása is - fűzte hozzá. Czerván György elmondta: mivel idén tavasszal kellett benyújtani a 2016-2019-es ciklusra vonatkozó magyar méhészeti nemzeti programot, előzetesen jelezték, hogy a méhcsaládok és a tagállamok számának növekedésével az uniós forrás növelésére is igény van. A javaslatot a Bizottság elfogadta és a támogatás pénzügyi alapját mintegy tíz százalékkal, 32 millió euróról 36 millió euróra növelték.

Kapcsolódó cikkek