Csaba Ders, Pécs főépítésze helyi viszonylatban is jutányosan, ezerforintos négyzetméteráron bérel lakást a baranyai megyeszékhely belvárosában. A bérleti piacon egészen a közelmúltig ez a városrész olcsónak számított, holott mindenhez közel van: Pécs legjobb közterei, üzletei, a kulturális szolgáltatások karnyújtásnyira vannak az otthonától, nem kell autót használnia. Ezért nagyjából 50-100 ezer forintot spórol minden hónapban. „Hihetetlen előny, hogy nem kell sem az időm, sem a pénzem nagy részét elpöfögnöm" - fogalmaz. Nincs egyedül. Egyre többen ismerik fel a belvárosi élet értékeit, lehetőségeit.

Budapesten július elején - többek közt Vitézy Dávid támogatásával - több mint ezren vettek részt az „élhetőbb Bartók Béla útért" tartott biciklis felvonuláson. A demonstrációt azért szervezték, mert míg más nagyváro-sokban sorra kerékpársávot, gyalogoszónát létesítenek, addig Tarlós István egy tollvonással kihúzta a Bartók Béla út korábbi terveiből a bicikliutat. Eredetileg irányonként egy autós sáv mellett egy kerékpárosat is terveztek, a járdákat kiszélesítve pedig elég hely maradt volna kávézóknak, boltoknak, gyalogosoknak. A tiltakozás eredménye még bizonytalan, de sok nagyvárosban az ehhez hasonló civil összefogások segítették elő a belső kerületek megújítását.

Az AUTÓS AZ ÚR

Üres üzletek, rendezetlen butikos kapualjak, ahová ritkán tér be vásárló. Így fest ma a budapesti Kossuth Lajos utca, amelynek folytatása az éjjel-nappalis, döner-kebabos, „100 forintos boltos", turkálós üzleteket felvonultató Rákóczi út. El lehet borzadni a légkondicionáló-kivezetésekkel „díszített" Teréz körúti homlokzatokon is.

Mindez sajnos világtrend: a városközpontok az elmúlt évtizedekben elvesztették gazdasági erejüket, közlekedési útvonalakká változtak. A megnövekedett autósforgalom miatt ezek az egykori bevásárlóutcák nélkülözik a kényelmet és a rendezettséget. „A vásárlók ezeket a helyeket velünk született szükségleteink miatt inkább elkerülik" - magyarázza Dúll Andrea, az ELTE Gazdaság- és Környezetpszichológia Tanszékének vezetője. Ahhoz, hogy az ember jól érezze magát, térre, levegőre van szüksége, autóbűz helyett például egy fasoros sétálóutcára, padokra, rendezettségre. Olyan hangulatra, mint a Fashion Streeté, ahol az Office Shoes, a Furla, a Hugo Boss és még a Subway is megfér egymás mellett, egységes arculattal, esztétikus városképet alkotva. „A jó helyek zálogát a színvonalas, de az átlagembernek is megfizethető éttermek, boltok, szolgáltatóegységek adják" - teszi hozzá a környezetpszichológus.

AZ ÉLHETŐ UTCA

A hanyatlóban lévő városközpontok az utóbbi években - főként a jobb módú fiatalok belvárosba költözésével - újra fejlődésnek indultak. „Egy város akkor jó (élhető), ha jó benne lenni, gyalogolni, kerékpározni, találkozni, ha szép, ha megfelelő benne a lépték, ha kellemes élményekhez juttat" - foglalja össze frappánsan Jan Gehl Élhető városok című könyvében. Szükség van pihenési lehetőségekre, fontosak a széles gyalogutak, az árnyék, a megfelelő áteresztőképesség és például a közösségi helyek megléte. „Az utcák jó teljesítménye a gazdaság szempontjából is számottevő: a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások nagyobb bevételeket generálnak az önkormányzatnak" - mondja Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezető igazgatója. Az egészségesebb lakosság, a magasabb státusú fizetőképes kereslet megjelenése és további beruházások az adott utcában hosszú távon is presztízsemelkedést jelentenek.

A nyugati országokban az elmúlt 20 évben számos belváros-megújítási program valósult meg. „Ám ha a projekteket nem a társadalmi igény hozza létre, például csak a köztérmegújításokra kapható EU-s és kormányzati támogatások lehívása a cél, néhány év alatt ezek a környékek újra lerobbannak" - figyelmeztet Kocsis János Balázs városszociológus. Ez a veszély fenyegetheti a Bartók Béla utat is, ha a városvezetés kitart jelenlegi álláspontja mellett, és nem enged a közösség nyomásának.

A KISKÖRÚT VIRÁGZÁSA

Az elmúlt évtizedben Magyarországon is elkezdődött a köztér-megújítási hype, de nem mindenütt hozott valódi sikereket. A jó példák között szokás említeni a kiskörútit. A ronda bódésor már korábban eltűnt, helye ma különféle rendezvényeknek ad otthont. A zöldellő, dupla fasoros, vízjátékokkal tűzdelt villamospálya-szakasz valódi felüdülést jelent a belváros kőrengetegében. Az új burkolat, a sok fa, az új padok, szemetesek, biciklitárolók sétára csábítják az embert. A Dohány utca-Deák tér közti szakaszon a leglátványosabb a változás: nívósabb boltok, éttermek, kávézók nyíltak a régiek helyén. Hasonló terveken gondolkodott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a Rákóczi út-Kossuth Lajos utca vonatkozásában 2013-ban, de ebből végül semmi sem valósult meg. A tervdokumentum, amely a külföldi példák feltérképezésével kezdődött, végül csupán egy tanulmánykötetet eredményezett. A Rákóczi-tengely ugyanott toporog, mint eddig, éppúgy, mint a megkopott fényű, tucatüzletes, állandó dugókkal küzdő madridi Gran Vía. A spanyol főváros legnagyobb bevásárlóutcájának felújítását rendre elhalasztja a város vezetése, pedig itt is születtek már tervek a korábbi fás sétány visszaállítására, a járdák kiszélesítésére és a kerékpáros közlekedés fejlesztésére.

További részletek a Figyelő 2016/32. számában.