A felvételi ponthatárok múlt heti nyilvánosságra kerülését követően a Figyelő utánanézett, hogy miként alakult a joghallgatók száma az utóbbi időben, hányan és milyen eredménnyel kerültek be a felsőoktatásba. A válaszokból kiderült, 2012 óta kényszerpályán mozognak a jogi karok.

Ez az év fekete esztendő volt az ágazat számára. Innen kezdődik a minőségi lejtmenet, ugyanis az állam ekkor csökkentette jelentős mértékben az állami finanszírozásban részt vevő hallgatók számát. Az egész országban az elsőévesek számára összesen mintegy 100 helyet hagyott, így a diákok túlnyomó többsége költségtérítéses formában tanulhat. Hiába a magas pontszám az állami férőhelyeken - az idén például minimum 460-ra volt szükség -, a költségtérítéses helyekre már 280-nal is be lehetett kerülni. Persze nem mindenütt, főleg a vidéki jogi karokon állapítottak meg alacsony ponthatárt.

Az ELTE-n például a fizetős helyekre minimum 384 pontra volt szükség. Beszélgetőpartnereink szerint „a jogi karok finanszírozási nehézségek miatt félretették a minőségi szelekciót, kénytelenek a fizetőképes kereslethez igazítani képzéseiket". Ez egyébként összecseng azzal a kritikával, amelyet kormányzati vezetők - köztük Trócsányi László igazságügyi miniszter is - megfogalmaztak: javítani kell az oktatás színvonalát. A tárcavezető a közelmúltban így fogalmazott: „A jogászképzésben ne a mennyiségi szemlélet uralkodjon, a minőségre szeretnénk koncentrálni!" Trócsányi egyébként nem tartja katasztrófának azt, hogy folyamatosan apad a joghallgatók száma. Szerinte az sem baj, ha a jövőben 10-11 ezerre csökken, amennyiben megfelelő minőségű oktatásban vesznek részt, s képesek lesznek idegen nyelven is tárgyalni.

A kabinet ezek szerint látja, hogy anomáliákat eredményezett az állam kivonulása a hazai jogászképzésből, ezért próbálja menteni a helyzetet. Tavaly óta az igazságügyi tárca egy 500 millió forintos ösztöndíjalapot működtet, amelyből a vidéki jogi karok legkiválóbb diákjai 10-50 ezer forintos havi támogatásban részesülnek.

Nincs áttörés ugyanakkor a műszaki képzésben. Csaknem 5000-rel jelentkeztek kevesebben 2016-ban műszaki képzésre, mint 2010-ben, a felvettek száma pedig 3000-rel csökkent - tudta meg lapunk. Az oktatási államtitkárságtól kértünk adatokat arra vonatkozóan, emelkedett-e a műszaki és természettudományos képzésben részt vevők száma, teljesült-e a kormánynak az a célkitűzése, hogy a fiatalokat e szakok felé tereljék.

A megküldött adatokból egyértelmű, hogy nem következett be áttörés, különösen nem a műszaki területen. Nemhogy emelkedett volna, de egyenesen csökkent az ezeken a szakokon tovább tanulók száma. A 2016/17-es tanévben a felvett hallgatók 15,9 százaléka ment erre a területre, ez igencsak elmarad a kabinet azon tervétől, hogy a felsőoktatásba bekerült hallgatók mintegy 40 százaléka szerezzen műszaki végzettséget.

Palkovics László államtitkár a Figyelőnek így fogalmazott: „A 40 százalékos célkitűzés nem kizárólag a műszaki képzésekre vonatkozott, hanem ennél szélesebb körre, informatikai, matematikai és természettudományos képzésekre is. Az idén az általános felvételi eljárásban a hallgatók mintegy 29 százaléka tanul tovább ezeken a szakokon. 15,9 százalékuk műszaki, 9 százalékuk informatikai és 4 százalékuk természettudományos, köztük matematikai vonalon. Tény, hogy lehetne magasabb ez az arány, továbbra is ennek a népszerűsítésén dolgozunk."

Egyre több a fizetős joghallgató

Az elmúlt 15 évben 64 százalékkal esett vissza a jogi pályán érvényesülni akarók száma. Míg 2001-ben a Felvi.hu adatai szerint 2300 fő kapott jogi diplomát, 2013-ban már csak 1661. A 2012-ben végrehajtott állami felsőoktatási finanszírozási reform tovább erősítette ezt a folyamatot. Évről évre apad a joghallgatók száma, emellett sajnálatosan tömegével kerülnek be a jogi karokra relatíve alacsony pontszámmal a diákok. Az ezredfordulón 17 524-en tanultak országszerte jogi karokon, 2013-ban már csak 12 789-en. Csökkent az államilag támogatott helyek száma is: a 2001-ben nyilvántartott több mint 17 ezer hallgató közül 8200 tanulmányait finanszírozta az állam, 2013-ban pedig már csupán 3195 diákét. Egy kormányzati felmérés szerint ez alatt a 15 év alatt 9200-ról 9600-ra emelkedett a költségtérítéses joghallgatók száma, ami önmagában nem nagy mértékű. Ám ha mellé tesszük az adott év teljes létszámát, egyértelművé válik, hogy a piac betört a hazai jogászképzésbe. Tizenöt éve a 17 524 diák 54 százaléka fizetett a képzésért, 2013-ban már csaknem 75 százaléka. Azóta ez az arány tovább növekedett.

A cikk megjelent a Figyelő 2016/32. számában.