A miniszter lát lehetőséget újabb rezsicsökkentésre is, de annak mértékéről nem kívánt nyilatkozni. Mint mondta, ez az uniós kötelezettségszegési eljárás kimenetelétől, a várható gázáraktól függ, valamint attól, hogy az állami energiaportfolióval elérhető jobb szinergiák mekkora javulást eredményeznek a költséghatékonyságban. A stratégia egyik kulcskérdése, hogy hol lesz az ENKSZ helye, szerepe - árulta el. A nagy cél az, hogy 2018-tól közel ötmillió fogyasztó egyetlen közüzemi számláról értesüljön a rezsivel kapcsolatos kiadásairól. Az interjúban beszélt a Miniszterelnökségtől az NFM-hez került pénzügyi szolgáltatói világról (Posta, MFB) is. Elmondta, hogy várhatók személycserék e körben, de ezekre „nem a stratégiából levezethetően" kerül majd sor. A cégek alaptevékenysége nem fog változni, ezeket nem érinti a tervezési szakaszban lévő, szeptember 15-ig elkészülő stratégia.

A fejlesztési miniszter szerint nincs Seszták-Lázár háború. „Ez soha nem volt csata, most sincs köztünk csata" - reagált az ezzel kapcsolatos felvetésekre (amelyek az előbb említett céges átrendeződésből olvasták ki az érdekellentétet a tárcavezetők között. A Miniszterelnökséget vezető minisztert egyébként vendégül látta kisvárdai otthonában Seszták.

Egyelőre megmarad a személyszállítás a Déli pályaudvaron, viszont elkerülnek onnan a MÁV tevékenységével közvetlenül össze nem függő tevékenységek, mint például a raktározás - ismertette az első gazdasági kabinetülésen született döntéseket. Három fontos fejlesztési projekt indul el: a Kelenföldi pályaudvar bővítése, valamint a Keleti és a Nyugati pályaudvarok rekonstrukciója. Kelenföld esetében a 4-es metróval kapcsolatos kötelezettségvállalásunk miatt van szükség a fejlesztésre, valamint „részben a várhatóan épülő nagykórház miatt".

Az interjúban a miniszter beszélt továbbá egy új budapesti központú légitársaság lehetőségéről, az autópálya-fejlesztések „leállításának" hátteréről, illetve Rogán Antal feltalálói vénájáról. Részletek a csütörtökön megjelenő Figyelőben.