A miniszter felidézte: már akkor jelezte, hogy a közigazgatási bíráskodással foglalkozni kíván, amikor felkérést kapott posztjára, a most vitatott tervezetek pedig kétéves előkészítés eredményeként születtek meg.

Rámutatott: a közigazgatási pereknél a közhatalommal szemben egy állampolgár vagy jogi személy áll, aki például valamilyen tevékenység folytatására kér engedélyt, illetve akire nézve a hatóság kötelezettséget állapít meg. Úgy vélte, az ilyen ügyeket nem a polgári perrendtartás szabályai szerint kell lefolytatni, hanem önálló közigazgatási perrendtartásra van szükség. Hozzátette: Szlovákia kivételével az Európai Unión belül ez mindenütt így van.

A közigazgatási felsőbíróságba kerülő bírákról azt mondta "egyszerűen nem igaz, hogy a hatalom számára kedves embereket hozhatnánk helyzetbe". A versenyvizsgával objektív szempontok alapján születhet meg a döntés - tette hozzá. "Visszautasítom azt a feltételezést, hogy pártbíróságot hoznánk létre" - fogalmazott.

A miniszter arra is kitért, hogy a bírósági hivatal vezetőjének nem lesz vétójoga a bírák kinevezésénél. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének alkotmányossági aggályaira Trócsányi László azt mondta: "egykori alkotmánybíróként is állítom: olyan tervezettel nem állnék elő, amelynek kapcsán alkotmányossági aggályok vetődnek fel". Hozzátette: a hivatalnak a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogköreit nem vonják el, csak a bíróvá válás feltételeit módosítják, de ezt az alaptörvény nem zárja ki.
Hozzátette: a közigazgatási felsőbíróság létrehozása sem ellentétes az alkotmánnyal, miként az sem, hogy annak elnökét egy négytagú, az OBH vezetőjéből, az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria elnökéből, valamint az igazságügyi miniszterből álló bizottság jelölje legalább három igen szavazattal - olvasható a Népszabadságban.