Varga Mihály a Nemzetgazdasági Minisztérium által rendezett nemzetközi konferencián hozzátette, az unió alapvetően egy gazdasági együttműködésből nőtte ki magát, ma ennek a megerősítése a fő feladat.

A miniszter beszélt arról is, hogy át kell gondolni az unión belüli partneri együttműködéseket, mert a kilépés mellett szavazó Nagy-Britannia példája azt mutatja, ha egy országot akarata ellenére kényszerítenek bele egy együttműködésbe, aminek nem minden feltételét tudja vállalni, olyan belső feszültség jön létre, amely akár a kiválást is reális alternatívává tudja tenni.

Hangsúlyozta, Magyarország számára az Európai Unió fontos érték, tagsága egy pillanatig nem kérdőjeleződik meg, de nem mindegy, milyen gazdasági és politikai alapon zajlik az együttműködés. A miniszter szerint stabilak a magyar gazdaság fundamentumai, már nem az államadósság vagy a deficit mértéke a kérdés, hanem az, hogyan lehet egy magasabb növekedési szakaszra átállni. Varga Mihály szerint át kell értékelni a foglalkoztatás helyzetét és ehhez igazítani a gazdaságpolitikai döntéseket, miközben továbbra sem szabad engedni a fiskális fegyelemből, az államadósság csökkenéséből, amelyet az Alkotmány is rögzít.

Felidézte, hogy 2010 után sokak szemében talán ellentmondásosnak tűnő, a klasszikus neoliberális gazdaságpolitikától különböző, unortodox válságkezelési módszereket alkalmazott a magyar kormány, amelyekre az OECD szakemberei nyitottak voltak. Ennek a gazdaságpolitikai mixnek köszönhetően 2014-ben már Magyarországon volt a harmadik legmagasabb gazdasági növekedés az unióban, a foglalkoztatottak száma pedig a második legnagyobb ütemben nőtt az elmúlt években és elérte a 64 százalékot, míg az államháztartási hiány 2 százalék alá várható az idén - ismertette a miniszter.

A konferencia másik előadója, Catherine L. Mann, az OECD vezető közgazdásza a globális kereskedelem és így a gazdaság lassulásának hátterét próbálta feltárni, amit elsősorban Kína változóban lévő "üzleti modelljében" vélt megtalálni. Míg korábban a technológiai transzfer, gyártás és a méretgazdaságosság volt az előtérben, a válság után a belső fogyasztás növelése és a szolgáltatások kerültek fókuszba. Kína egyre inkább maga állítja elő a korábban a globális értékláncból beszerzett termékeket, szolgáltatásokat - mondta. Még nem tudni, hogy Kína olyan lesz-e, mint az Egyesült Államok, amely nagy fogyasztóként külkereskedelmi hiányt termel, és ezzel hozzájárul a globális gazdasági növekedéshez, vagy olyan, mint Németország, ahol a külkereskedelmi többlet kivonja a keresletet a globális gazdaságból - mutatott rá.

A hosszú távú problémák között említette, hogy lassul a termelékenység növekedése, amelynek egyik oka, hogy az innováció nem terjed el a gazdaságban, csak a vállalatok mintegy 5 százaléka használja ki annak előnyeit. További probléma az OECD vezető közgazdásza szerint, hogy lassan növekednek a bérek, még kevésbé, mint a termelékenység, így nőnek az egyenlőtlenségek az OECD országokon belül is.