A közölt adatok alapján az első nyolc hónapban fele annyi privatizációs bevétele keletkezett az államnak, mint a tavalyi év azonos időszakában. A közlemény szerint az állami vagyonkezelő központi és regionális részlegei idén eddig 82
állami objektumot értékesítettek, ebből tizet augusztusban, valamint 182 települési tulajdonban lévőt, ez utóbbiból a múlt hónapban 13-at. Augusztusban az alap két vállalat részvényeit vitte tőzsdére összesen 16,48 millió hrivnya (184 millió forint) értékben. A múlt hónapban azonban egyetlen részvénycsomagot sem tudott értékesíteni.
A vagyonkezelő alap idén a tervek szerint 450 állami tulajdonú objektumot értékesít, ezek között 20 nagyvállalatot, 50 közép- és 380 kiscéget.
Az állami kasszába ebből a legnagyobb összeg az odesszai kikötői üzem értékesítése, a részvények 99,6 százalékának eladásával. Július 26-án hirdették meg a versenyt a részvénycsomagra 13,175 milliárd hrivnya (147 milliárd forint) bevezető áron, de nem talált érdeklődőre. Az alapnál közölték, hogy október végén, november elején ismét eladásra kínálják, és hajlandóak az árból legfeljebb 150 millió hrivnyát (1,67 milliárd forintot) engedni.
Tavaly privatizációból 151,5 millió hrivnya (1,7 milliárd forint) bevételre tett szert az ukrán állam, míg 2014-ben háromszor ekkora összeg folyt be az államkasszába.
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.