A 2016. szeptember 11-én tartott parlamenti választásokra azt követően került sor, hogy nyáron bizalmatlansági szavazás útján leváltották Tihomir Orešković miniszterelnököt, majd szétesett a harmatgyenge koalíció a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a Most (Híd) között. A sikertelen kormányalakítási-kísérletet követően a horvát Szábor július 15-én feloszlatta magát; Kolinda Grabar-Kitarović államfő pedig új szavazást írt ki.

A választásokon - az elemzőket meglepő módon - a HDZ-nek sikerült győzedelmeskednie, maga mögé utasítva a Szociáldemokrata Párt (SDP) és Zoran Milanović vezette balközép blokkot. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője a választási vereség után bejelentette visszavonulását. A HDZ időközben megválasztott új elnöke, Andrej Plenković pedig a választások után tárgyalásokat kezdeményezett a koalíciós kormányzásban várhatóan ismét kulcsszerepet betöltő Most vezetőjével, Božo Petrovval.

A 61 mandátumot szerzett HDZ-nek azonban kevés a Most 13 helye, így a kisebbségi képviselőkkel (és nagy valószínűséggel a baloldali blokkból kiváló Horvát Parasztpárttal) való együttműködés meghatározó lehet a sikeres kormányalakításhoz. A magyar kisebbségi helyet most először elnyerő Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke 53,02%-ot, míg a pozíciót eddig betöltő, a Magyar Egyesületek Szövetségének (MESZ) elnöke, Juhász Sándor 46,98%-ot kapott. Ez fölényes győzelemnek nevezhető, hiszen az előző választásokon a két induló közötti különbség csupán 20 szavazat volt Juhász javára.

A szeptember 26-án Budapesten tartott panelbeszélgetés során Jankovics „történelmi és áttörő erejű sikernek" nevezte az elért eredményeket a külhoni magyarok szemszögéből. Ehhez hozzájárult, hogy a HMDK már nyár közepétől erős kampányt folytatott, ami a szórványban lakó magyarságra is kiterjedt. Miközben a horvátországi magyarok száma csökken, a magyar kisebbségi listára leadott szavazatok száma nőtt. Ennek oka Jankovics szerint, hogy a külhoni magyarok nagyobb beleszólást szeretnének a zágrábi politikába, és fontos számukra, hogy ki és hogyan fogja képviselni érdekeiket.

A magyar listára történő megnövekedett szavazás Jankovics szerint erődemonstráció Zágráb felé, hogy az ország területén élő magyarokkal is foglalkozni kell a Száborban. A magyar listára leadott 5300 szavazat csekélynek tűnik, de ez a szám meghaladta a szerb listára leadott voksokat is. A horvátországi szerbek pedig háromszor annyian vannak, mint a horvát alkotmány által elismert további 21 nemzetiség összesen.

A magyar nemzetiségű parlamenti képviselő támogatását fejezte ki a HDZ felé, de azt erős feltételekhez köti. Ezek között szerepel a kisebbségi jogok megfelelő érvényesítése, valamint az egyik legelmaradottabb horvát régió, a Drávaszög infrastrukturális- és gazdasági fejlesztésének folytatása is. Magyarország számára pedig előnyös, hogy jobboldali kormány alakulása várható, hiszen így könnyebb lehet a két ország közötti jószomszédi kapcsolatokat visszaállítani.

A HDZ legbiztosabb koalíciós partnereként számon tartott „sós ízű horvát párt", a Most - tudniillik, tagjainak túlnyomú többsége Isztriából való -, ez alkalommal stabilabb társat jelenthet. Az új, HDZ soraiból érkező miniszterelnök-jelölt, Andrej Plenković elődjéhez képest pedig nagyobb bizalmat élvez, és a belső válsággal küzdő, eddigi elnökét elvesztő SDP sem érdekelt az instabil belpolitikai helyzet fenntartásában. A koalícióalakításra a HDZ-nek rövid ideje van; a parlament október 14-én tartja nyitóülését.

2011-es népszámlálási adatok alapján Horvátországban 14 ezer állampolgár vallotta magát magyar nemzetiségűnek, míg közel tízezren magyarajkúnak. A horvátországi magyarok főleg a Drávaszögben, Szlavóniában és Dél-Baranyában élnek; számuk folyamatosan csökken. A horvát alkotmány egy fix helyet biztosít a magyaroknak a törvényhozásban.

Kapcsolódó cikkek