Az MTI-hez eljuttatott elemzés szerint a korábbinál lényegesen aktívabb a felvásárlási piac 2015 óta, a csökkenő kamatok és az emelkedő kockázatvállalási nyomás hatására. Mind az intézményi, mind a lakossági befektetőknek nehéz megszokni a nulla vagy negatív kamatkörnyezetet, a befektetők keresik az alternatívákat.

Élénk például az érdeklődés a nagyobb regionális, de a globális ingatlanalapok részéről is a Kelet-Közép-Európában és a Délkelet-Európában található logisztikai, kereskedelmi és ipari épületek felvásárlása iránt. A magas hozzáadott értékű szektorok - szoftverfejlesztés, alkalmazott technológia, biotechnológia és az orvosi technológia - iránt is a világ minden részéről van érdeklődés.

A régiós trendek közül kiemeli a tájékoztató, hogy a lengyel cégek a 2014-2015-ben tapasztalható csökkenő aktivitás után ismét nagy erővel keresnek és vásárolnak fel társaságokat Európa kelet-közép és délkeleti térségében.
A magyarországi fúziós és cégfelvásárlási piac kis méretét mutatja, hogy a magánszektorban keletkező tranzakciók jelentős többsége 5-25 millió euró (1,5-7,5 milliárd forint) közé tehető, ami sok európai és főleg globális kockázatitőke-befektetőnek messze a méretküszöb alatti összeg.

A magyar cégek esetében inkább az eladási hullám emelhető ki Kővágó János, a Grant Thornton Corporate Finance Kft. ügyvezető igazgatója szerint. Ennek okát abban látja a szakember, hogy Magyarországon nincs olyan jól működő tőzsde, ahol kisebbségi tulajdonrész eladásával is friss tőkét lehetne bevonni vagy részleges (kisebbségi) tulajdonrész-értékesítés is lebonyolítható lenne.

Bár az uniós kockázati tőkeprogram, a Jeremie kisebb cégek esetében jó lehetőség tőkebevonásra, de a tapasztalatok szerint a középvállalatok esetében továbbra sincs megfelelő megoldás az 5 millió euró feletti tőkebevonásra - közölték.

Szintén a cégeladások számát növeli, hogy sok magyar vállalatnál elérkezett a generációváltás ideje, de a tulajdonos családtagjai nem érdeklődnek az üzlet iránt, inkább eladják a vállalkozást. Sok cég a helyi piac korlátai és kockázatai miatt dönt úgy, hogy önálló működés helyett stratégiai partner bevonásával, egy globális társaság tagjaként, de továbbra is helyben működve lényegesen jobb feltételeket érhet el - áll az elemzésben.