Az október elsején, immár hetedik alkalommal startolt mikrocenzus több tényező miatt is mérföldkő a hazai társadalmi összeírások során. A Központi Statisztikai Hivatal tényleg nagy fába vágta a fejszéjét: a tízszázalékos mintanagyság európai összevetésben eleve egyedálló mértékű, ami korábban nem látott nagyságrendű adatmennyiséggel szolgál majd a társadalmi folyamatok jobb megértéséhez és a megalapozottabb döntéshozatalhoz is. Másképpen fogalmazva, szeptember végén közel egymillió ember kapott felkérést a kisnépszámlálással kapcsolatos adatszolgáltatásra.  Vigyázat: az adatszolgáltatási kötelezettséget törvény írja elő.

Ugyanakkor az adatfelvételben, feldolgozásban és rendszerezésben óriási előrelépést jelent a teljes munkafolyamat digitalizációja is. Október 9-ig a mintegy 440 ezer magánháztartás tagjai az interneten is szolgáltathattak adatokat, emellett az összeírásban részt vevő kérdezőbiztosok is tabletekkel és laptopokkal keresik fel a válaszadókat a november 8-i záró időpontig.

Az online határidő végéig a mikrocenzusba vont népesség 18 százaléka töltötte ki a kérdőíveket, mindez nyolcvanezer lakcímet, és címenként átlagosan 2,4 fővel számolva közel 190 ezer embert jelent - tudta meg a Figyelő Online Virágh Esztertől. A mikrocenzus szóvivője szerint nincs ok panaszra, mert ugyan a 2011-es népszámlálás internetes válaszadási aránya valamivel nagyobb volt, akkor összesen húsz nap állt rendelkezése a kérdőívek online megválaszolására.

Emellett a kisnépszámlálás az alapkérdőív-csomag mellett öt kiegészítő felvételt is tartalmaz:

1. Szubjektív jóllét: a lakosság életminősége, közérzete

2. Foglalkozási presztízs: a rangsor felállítása, a mögöttes különbségek felderítése

3. Társadalmi rétegződés: a rétegszerkezet vizsgálata az anyagi, kulturális, társadalmi tőke szempontjából

4. Nemzetközi migráció: időszerű információk a hazánkból kivándorlók helyzetéről

5. Egészségproblémából fakadó akadályozottság: a fogyatékossággal élők helyzetének teljes feltérképezése

Területi bontásban vizsgálva az látszik, hogy a válaszadás webes formája a budapestiek körében volt a legnépszerűbb. A fővárosban a válaszadók huszonöt, míg a legkisebb aktivitással bíró Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében mindössze tizenkét-tizenhárom százalékos volt az online kitöltés aránya, összességében pedig az látszik, hogy megyei szinten Vas-, és Győr-Moson-Sopron vitte a prímet huszonkettő százalékos aránnyal.

Forrás: KSH

Maga az informatikai rendszer - amit kifejezetten a mikrocenzusra fejlesztett a KSH - az apróbb, természetszerűen bekövetkező hibákkal együtt is jól vizsgázik. Minden, a zöld számunkon vagy a Facebook-on beérkezett észrevételt komolyan veszünk és kivizsgálunk - hívta fel a figyelmet Virágh Eszter.

Noha az online kitöltés lehetősége néhány napja már lejárt, az adatfelvétel folytatódik a mintegy négyezer, speciális oktatáson átesett kérdezőbiztos bevonásával. November 8-ig még nagyon sok lakcímre kopogtatnak majd be.

Kapcsolódó cikkek