A megfelelően képzett munkaerő hiánya ma az egyik legnagyobb gond a vállalkozások számára, a növekvő mértékű elvándorlás a következő években a jelenleginél is súlyosabb kihívás elé állítja a cégeket. Minden piaci szereplő a saját bőrén érzékeli, hogy kevés a szakember, egymástól szipkázzák el jól képzett munkavállalókat. Már azokat, akik még egyáltalán itthon vannak és nem mentek külföldre. Milyen módon képes enyhíteni a szakemberhiányt a jövőre nézve az oktatás és hogyan reagálnak a problémára a cégek, valamint a települések? - ezekre a kérdésekre adtak választ a Figyelő TOP200 Konferencia kerek asztal beszélgetésének résztvevői.

Győriné dr. Czeglédi Márta, Jászfényszaru polgármestere helyzetértékelésében arra világított rá, az elvándorlás megállíthatatlan. Az is problémát okoz, hogy sokan rossz szakmát választanak, olyan képesítést szereznek, amellyel nem tudnak elhelyezkedni. Támogatni kellene őket, akkor is, ha későn is ismerték fel, elrontották a pályaválasztást, hogy kapjanak esélyt az átképzésre. Jászfényszaru mindent megtesz azért, hogy a gyermekek már kis koruktól idegen nyelvet és informatikát tanuljanak. A város ösztöndíj-programokkal és letelepedési támogatással segíti a cégeket, hogy megtartsák alkalmazottaikat, illetve a településre vonzzák a fiatalokat.

Lakatos Péter, a Videoton egyik tulajdonos- alapítója elmondta: a nagyvállalatnál már minden szinten érzékelik a szakemberhiányt. „Ugyan nem halálos, 2-300 státus üres, ám ez a 10 ezer alkalmazottal dolgozó cég 2-3 százalékát jelenti." Bár a Videoton kétszámjegyű béremelést hajtott végre, Lakatos Péter úgy látja, pusztán béremeléssel nem lehet a szakembereket itthon tartani. Ráadásul a legjobbak mennek el, amihez alkalmazkodniuk kell a vállalatoknak. Újra kell tervezni a munkafolyamatokat, egyes fázisokat szétválasztani, hogy azokat betanított munkások is elláthassák. Elkerülhetetlen a robotizáció és a digitalizáció, hogy az emberi munkát kiváltsák a gépek. „Új rendszer alakulhat ki a tulajdonosi viszonyokban, új egyensúlyi állapot jön létre" - fogalmazott.

Miklós Zsolt, a csomagolóiparban vezető szerepet betöltő Rondo ügyvezetője sem volt optimista, mint megjegyezte, óriási a munkaerő elszívás. Az alkalmazottakat - érvelése szerint - a béremelés mellett a szervezeti kultúra tarthatja meg. „Ha a fiatalok jól érzik magukat, szívesen tagjai a csoportnak, ezt csapatépítő tréningek révén, de például vállalati újsággal, hírlevéllel is erősíthető"- fejtegette.

Szigeti Ádám, az EMMI Felsőoktatás- és Kutatásstratégiai Főosztályának vezetője is elismerte, nem kis kihívás elé néz az oktatás. Megemlítette, az lenne a kívánatos, ha a diákok 40 százaléka tanulna tovább matematika, műszaki és informatika területen, ehhez képest a hallgatók csupán 25 százaléka választ ilyen szakirányt. Még sötétebb a kép, ha hozzávesszük, hogy ezeken a területeken a legmagasabb a lemorzsolódási arány, 38 százalék. Az EMMI főosztályvezetője nem tartotta súlyos mértékűnek az egyetemista -főiskolás korosztály kivándorlását. Bár pontos számokat nem tudott mondani, határozottan állította, hogy az EU-ban a magyar diákok mobilitása a legalacsonyabb. Úgy vélte, bizonyos országokba, például Dániába kifejezetten szociális okból mennek tanulni, mert az ottani keresetből már gond nélkül tudják finanszírozni tanulmányaikat. Nem vitatta, hogy GDP arányosan Magyarország keveset költ oktatásra, de mint érvelt, az ágazat nívójáért csak 20 százalékban „felelős" a belerakott pénz, 80 százalékban a pedagógusokon múlik az oktatás minősége. Éppen ezért a kormányzat nagy figyelmet fordít a pedagógus képzés színvonalának emelésére, ezt szolgálja a Kelbelsberg-ösztöndíj is.

Nem minősítette azt, hogy az állami fenntartású iskolák jók vagy rosszak, mint aláhúzta, e rendszer mellett döntött a kabinet, s e keretek között kell jól működtetni. Megemlítette, hogy néhány éven belül mintegy 40 ezer pedagógus megy nyugdíjba, az utánuk jövő generáció pedig már képviseli azt a tudást, amely képes átadni a XXI. századi korszerű ismereteket. Megjegyezte, sajnálatosan rossz az oktatás térszerkezete, minden kis település ragaszkodik a saját iskolához, holott összevontan hatékonyabb és magasabb színvonalú oktatást lehetne nyújtani. Végezetül arra figyelmeztetett: 20 éven belül a jelenlegi szakmák 50 százaléka eltűnik, ezért már az általános iskolákban is a transzverzális készségeket kell fejleszteni, többek között a kritikus gondolkodást, a kezdeményezőkészséget, a problémamegoldást és a közös munkavégzésre való képességet erősíteni.

Kapcsolódó cikkek