brusszel


Egészségügyi panasz esetén az emberek többsége már nem az orvost hívja

Figyelő Online
2016.10.16  13:20   
mail
nyomtatás
A Vienna Life Biztosító szeptemberben online kérdőíves kutatást végzett, amely azt vizsgálta, hogy az emberek kihez fordulnak egészségügyi panaszaikkal, mit gondolnak a magán-egészségügyi ellátásról, mennyire veszik igénybe azt, illetve mit tudnak az egészségbiztosításokról. A felmérés részletes eredményei és egyéb érdekességek a biztosító blogján megjelent legújabb cikkben olvashatóak.
A kutatás szerint háromból egy ember (a megkérdezettek 36,3 százaléka) nem mindig tudja, kihez forduljon egészségi problémájával, milyen orvost érdemes felkeresnie.

Egy következő kérdésre adott válaszokból az is kiderült, hogy meglepő módon az embereknek csak kevesebb, mint a fele (48,1 százaléka) hívja az ügyeletet, a szakrendelőt vagy a háziorvost, ha bizonytalan, milyen ellátásra van szüksége. A válaszolók 30,4 százaléka inkább az interneten keres rá panaszára, 17,8 százaléka a családjától vagy ismerősétől kér tanácsot, esetleg egy egészségügyi szakkönyvet lapoz fel (3,7 százalék).

Tízből ketten inkább el se mentek orvoshoz
A felmérésből is látható, hogy szükség van hazánkban a megbízható magánorvosokra és a betegút-szervezésre, mivel minden ötödik emberrel (a válaszadók 19,3 százalékával) fordult már elő olyan, hogy panaszával egyáltalán nem ment el orvoshoz, mert az állami rendszert nem tartotta megfelelőnek. A megkérdezettek 44,4 százaléka ebben az esetben egy magánorvost keresett fel, és csupán a kutatásban résztvevők 36,3 százaléka mondta azt, hogy még soha nem került ilyen helyzetbe.

Főleg a várakozást akarjuk elkerülni
A magyar egészségügy egyik legfőbb problémájának számító várólistákra is kitért a Vienna Life Biztosító kutatása. Arra a kérdésre, hogy milyen esetekben választanak magán-egészségügyi ellátást, a megkérdezettek 35,5 százaléka válaszolta azt, hogy akkor, amikor az állami ellátásban túl hosszú lenne a várakozási idő.

Csak az egyharmad tudná kifizetni a drága vizsgálatokat
Ez utóbbi kérdés kapcsán arra is rákérdeztek, hogy hányan tudnák kifizetni a magán-egészségügyben diagnosztikai vizsgálataik (MR, CT, PET-CT) gyorsabb elvégzését. Ez csak minden harmadik embernek (32,6 százaléknak) nem jelentene anyagi gondot. 61,49 százalék viszont nem tudna hirtelen egy nagy összeget fizetni azért, hogy hónapok helyett akár napokon belül sorra kerüljön, ráadásul a megkérdezettek 6 százaléka még csak nem is tartaná fontosnak ezt annak ellenére, hogy ez komoly betegség esetén jelentősen növelné a gyógyulási esélyeit.

A cégek közül még sok nem kínálja, pedig lenne rá igény
Hányan fizetnék ki napi egy kávé árát azért, hogy egészségi probléma esetén ingyen jussanak magánellátáshoz? A megkérdezettek közel fele, 48,89 százaléka hajlandó lenne áldozni erre, jelentős részük (39,3 százalékuk) azonban még nem gondolkodott ezen. Pedig már havi néhány ezer forintért elérhető olyan egészségbiztosítás, amely fedezi az orvosi call center, a járóbeteg-ellátás és a diagnosztikai vizsgálatok díjait is.

Ráadásul az egészségbiztosítást a cégek adó- és járulékmentes juttatásként (a cafeteria keretében is) adhatják alkalmazottaik számára. A felmérés viszont azt is kimutatta, hogy egyelőre még csak a megkérdezettek 12,6 százalékának kínál a munkáltató egészségbiztosítást a cafeteria keretében. Jelentős, 40,8 százalék azok aránya, akik számára nem kínál a cég egészségbiztosítást a cafeteria részeként, pedig, ha nyújtana ilyet, akkor választanák.

Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.