Bár a magyar sajtóban szinte újdonságként kezelték Lázár János két tegnapi bejelentését a közszféra létszámleépítéséről, illetve a letelepedési kötvényüzlet felülvizsgálatáról, valójában már hetekkel, hónapokkal ezelőtt napirenden voltak ezek a témák. Tegnap a Kormányinfón újságírói kérdésekre válaszolva arról beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy mintegy 20 százalékos létszámcsökkentésre van szükség az állami szférában.

A kérdés azért került elő, mert a miniszter helyettese, Csepreghy Nándor parlamenti államtitkár egy publicisztikájában a gazdaság számára elfogadható méretű állami szektorról értekezett, ebből pedig levezethető volt, hogy optimális esetben több százezer munkavállalót kellene átirányítani a versenyszektorba. Csakhogy ez nem új keletű gondolat, Csepreghy erről már korábban, hónapokkal ezelőtt is nyilatkozott.



Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. október 18-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Tény, hogy ma a 4,3 millió alkalmazottból mintegy egymillió az államtól kapja a fizetését. Ők vagy a közhivatalokban, állami oktatási, egészségügyi intézményekben dolgoznak, vagy az állam tulajdonában álló vállalatoknál. Ez a munkaerőpiaci arány nagyon rossz európai kitekintésben, de a közép-európai régióban is lényegében példa nélküli. Ezért indult el idén a racionalizálási program, amelynek részeként a háttérintézmények körében próbált rendet vágni a kormány, az ilyen szervezetek beolvasztásával az anyaszervezetbe (minisztériumokba, például). Egy hosszú tavasz és nyár ment el azzal, hogy a listára vett több tucat, beolvadásra kényszerített háttérintézmény vezetői lobbiztak a kormánynál a megmaradásukért. Végül volt, akinek ez sikerült, másoknak nem. A beolvadás egyben a költségvetési keretek kurtításával járt, a 2017-es büdzsében automatikusan 20 százalékkal vágták vissza a fejezetek személyi kiadási kereteit, ezzel is arra kényszerítve azokat, hogy hozzák meg a leépítésekről szóló döntéseket.

Attól természetesen nagyon messze vagyunk, hogy Csepreghy Nándor gondolatmenetébe illeszkedő mértékben apadjon a közszféra létszáma. Ennyi embert nem tud felszívni a munkaerőpiac, pláne a jelenlegi helyzetben, amikor historikusan alacsony a munkanélküliség, s ahogy Lázár János fogalmazott tegnap, nagyon kevés olyan ember van az országban, aki akarna, de nem tud elhelyezkedni. A miniszter egyébként nem elégedett ezzel a tempóval, ő nagyobb létszámcsökkentést szeretne, de a realitások ezt nem teszik lehetővé. Ezért fogalmazott úgy, hogy 10-20 ezer ember elküldésére lehet számítani. Csakhogy már korábban is szó volt arról, hogy az idei év második felében folytatódnak a leépítések, illetve jövőre az állami tulajdonban álló cégek is sorra kerülnek.

A másik, szintén nem unikális bejelentés pedig a letelepedési kötvényekre vonatkozott. Magyarország legutóbbi, ősz eleji felminősítése után Orbán Viktor miniszterelnök az állampapír-piaci működés újragondolására utasította nemzetgazdasági miniszterét, Varga Mihályt. A felminősítéssel járó kedvező hozamelvárások ugyanis olcsóbbá teszik a magyar papírok kibocsátását, az ebben rejlő lehetőségeket pedig szeretné kiaknázni a kormány. Például ismét kilépünk a nemzetközi devizakötvény-piacra, ezt Lázár sem zárta ki pár héttel ezelőtt, kérdésünkre. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy Orbán Viktor a botrányokkal kísért letelepedési kötvények rendszenének felülvizsgálatát kérte miniszterétől. Ez adott esetben a Rogán Antal ismerősi körétől nem túl távol álló üzlet megszűnéséhez is vezethet, ismerték el akkor vezető kormányzati szereplők. Most azért került elő ez a téma, mert Vona Gábor, a Jobbik elnöke a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén a letelepedési kötvényüzlet lezárását szabta feltételül a kvóta-népszavazásból következő alaptörvény-módosítás támogatásáért.

Kapcsolódó cikkek