Első ránézésre nem találkozhatunk meglepetésekkel a boszniai választás eredményeit elemezve, azonban érdemes a dolgok mélyére ásni. A választások ugyanis pontosan egy héttel azután zajlottak le, hogy a Boszniai Szerb Köztársaságban (Republika Srpska) alkotmányellenes népszavazást tartottak az entitás emléknapjáról (január 9).

A Republika Srpskában megtartott referendum alaposan feltüzelte a kedélyeket az országban. De nem csak a boszniai és nemzetközi intézmények által elítélt népszavazás volt az, amely emlékezetessé tette a 2016-os őszi választásokat. A legnagyobb visszhangot talán az kapta, hogy Srebrenicában szerb polgármestert választottak. A választópolgárok jóvoltából pedig öt olyan személy is polgármesteri székhez jutott, akiket korábban korrupció vagy háborús bűnök miatt is elítéltek. A bosnyák-horvát vonalon megosztott Mostar városában ezúttal nem (sem) voltak választások. A helyhatósági választásokat Bosznia-Hercegovina két entitásában, a bosnyák-horvát föderációban és a Republika Srpskában tartották. Ezen kívül közgyűlést választottak a brčkói körzetben is, amely a két entitás között elhelyezkedő különleges jogállású terület.

A bosznia-hercegovinai Központi Választási Bizottság adatai alapján a választásokon 30 027 jelölt versengett - azaz nagyjából minden tízedik választókorú polgár egyben jelölt is volt. A választásokon való részvétel 53,88% volt. Ez azt jelenti, hogy a választásra jogosult 3,2 millió állampolgárból a Föderációban 974 ezren, míg a Republika Srpskában 707 ezren szavaztak, Brčko Körzetben pedig 41 ezren. A részvétel tehát magasabb volt a Republika Srpskában (59,49%), mint a Föderációban (50,61%).

A szerb többségű entitásban nem született meglepetés. Milorad Dodik pártja, az SNSD nagy győzelmet aratott, de ez a népszavazás sikerét követően borítékolható volt. A párt a legutóbbi választásokhoz viszonyítva 11 településsel többet nyert meg (összesen több mint 30 helyen „önkormányozhat" majd a párt). Az SNSD győzelme már az eredmények előzetes ismertetésekor világossá vált. A párt remekül lovagolta meg a népszavazás sikerét, ezzel pedig szavazatokat szívott el legnagyobb versenytársától, az SDS-től. Az SDS ezúttal csupán nyolc helyen tudott polgármesteri helyet szerezni (2012-ben 20 felett volt ez a szám). Érthető tehát, hogy Mladen Bosić SDS-elnök lemondott a párt vezetéséről.

Nagy visszhangot keltett az a hír, hogy a Srebrenica városa , amely a Boszniai Szerb Köztársaság területén fekszik, ám bosnyák többségű, szerb polgármestert választott magának. A szerb pártok által támogatott Mladen Grujičić legyőzte a bosnyákok által támogatott Ćamil Durakovićot. A kérdés, hogy vajon melyik bosnyák politikus fogja vállalni a vereségért a felelősséget.

Sadik Ahmetović, az SDA egyik képviselője szerint a párt nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a szavazókat megnyerjék. Kifogásolta továbbá azt is, hogy a szavazók előzetes regisztrációját a felelősök nem végezték el kellőképpen, pedig Srebrenica mindig is különleges figyelmet igényelne.

„Nem beszélhetünk nagy győzelemről, de győzelemről igen," mondta Bakir Izetbegović, a legnagyobb bosnyák párt, az SDA vezetője, aki egyben az országot vezető kollektív, rotáló, háromnemzetiségű elnökség bosnyák tagja is. Az SDA 33 településen győzött, ez egyébként 12-vel kevesebb, mint 2012-ben volt. Legnagyobb versenytársuk a bosnyák-horvát föderációban, az SDP csupán 8 polgármesteri helyet szerzett meg. Fontos kiemelni, hogy Szarajevó kantonban a kilenc önkormányzatból nyolcban az SDA nyert. A Föderáción belül a horvát etnikum pártja, a boszniai HDZ 16 polgármesteri helyet tudhat magáénak.

Nem tartottak választásokat Mostarban. A városban ugyanis 2012 óta nem működik a képviselőtestület, mivel a horvátok és a bosnyákok nem tudnak konszenzusra jutni a választások lebonyolításának ügyében.

A választópolgárok akaratából öt olyan politikus is polgármester lehet a következő években, akiket korábban háborús bűnökért, korrupcióért, emberrablásért és hivatali visszaélésért ítéltek el.

 

Kapcsolódó cikkek