Arról állapodott meg Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség elnökségével, hogy az elnökség által irányított intézményekben 8 százalékkal csökkentik a teljesítményeket (tvk = teljesítmény volumen korlát), aminek fejében a 150 ezer forintos gyógyítási alapdíj összegét 180 ezerre emelik. Ennek eredményeként augusztus és szeptember hónapokban 530 millió forinttal több pénzt kaptak a kórházak. Az államtitkár szerint az indokolatlan kórházi kezelések kiszűrésére 3,6 milliárd forint áll a rendelkezésre. „A kórház döntési joga a betegfelvétel, de gyakran előfordul, hogy nem abban a kórházban, vagy nem kórházban kellene ellátni az adott beteget" - mondta az államtitkár. 

Mai sajtóbeszélgetésén arról is tájékoztatott az államtitkár, hogy szeptember 30-án - a megelőző 15 hónap összesítése alapján - 45 milliárd forint összegű, 30 napon túli adósságállomány halmozódott föl a kórházakban, a teljes beszállítói tartozás pedig 60 milliárd forint volt. Ez ugyan elég magas, ám a múlt évihez viszonyítva javuló a tendencia, korábban ugyanis 3 milliárd forint volt a havi adósság növekedés. Elmondta azt is, hogy biztató tárgyalásokat folytatott a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Gazdasági Kabinettel az idei adósságkonszolidálásról.

Szó volt a kórházi kancelláriarendszer bevezetéséről is, ami úgy tűnik, hogy 2018-tól kezdődően lépne életbe. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ költségvetésében e célra 4 milliárd forintot különítettek el, mivel e szervezeten belül épül majd föl a kórházak gazdálkodását végző kancellária rendszer.

Többször hírt adtunk róla, hogy januártól megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A pénzbeli ellátások a Nyugdíjfolyósító Intézethez, illetve a Magyar Államkincstárhoz kerülnek. A működtetési feladatokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma látja majd el. Az úgynevezett funkcionális feladatokat a részbeni önállósággal működő Nemzeti Alapkezelő végzi majd. Ám egyelőre nincs végleges döntés ez ügyben. Azt is megtudtuk, hogy nem létszámleépítést terveznek, hanem a bértömeget kell 20 százalékkal csökkenteni az OEP-nél. 

Mészáros János helyettes államtitkártól megtudtuk, hogy az idén meghirdetett, európai uniós forrásból finanszírozandó emberi erőforrás fejlesztési programra a következő két évben 240 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ennek 56 százaléka EU-forrás, a többi pedig hazai költségvetési összeg. Hat programelemből áll a terv, így az ágazat gazdálkodását, az alapellátást, az intézményirányítás professzionálisabbá tételét, a betegség-menedzsmentet, a népegészségügyet és az E-egészségügyet kívánják fejleszteni.

Cserháti Péter miniszteri biztos arról számolt be, hogy folyik a Budapest egészségügyi fejlesztési program előkészítése. Jövő év márciusra kell elkészíteni a végleges tervet a kormány részére. Ám a Semmelweis Egyetem ügye még nem dőlt el. Ez utóbbival kapcsolatban korábban megírtuk, hogy az egyetem növelni kívánja az ágyak számát, a mostani oktató kórházak pedig a medikusképzés gyakorló kórházai lennének, a többi kórházat egyetemi kórházzá minősítenék.

Kapcsolódó cikkek