A nukleáris medicina (izotóp diagnosztika és az izotóp terápia) alapjainak megteremtője, a Nobel-díjas Hevesy György hazájában a betegek - az ország gazdasági teljesítőképességéhez mérten is - csak korlátozottan részesülnek a nukleáris medicina szakma dinamikus fejlődésének eredményeiből. Így fogalmazott a Figyelő online kérdésére Szilvási István, az Egészségügyi Szakmai Kollégium alelnöke, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Nukleáris medicina osztályának vezetője, akit a barcelonai kongresszust követően kérdeztünk az egyik legdinamikusabban fejlődő gyógyító ágazatról. „A nukleáris medicina módszerei - elsősorban a molekuláris képalkotás és a molekuláris alapú célzott izotópterápia fejlődésének köszönhetően - többé-kevésbé minden orvosi szakterületen hatékonyak. Hazánkban is, népegészségügyi okok miatt elsősorban a kardiovaszkuláris és az onkológiai betegségek diagnosztikájában és gyógyításában jelentősek" - fogalmazott Szilvási professzor. A barcelonai kongresszuson szó volt a neuroendokrin daganatok, a prosztatarák izotópos diagnosztikájáról, a kezelésükről, az időskori elbutulás korai diagnózisáról, a különböző gyulladásos, kardiovaszkuláris, idegrendszeri betegségekben zajló sokrétű, molekuláris szintű folyamatok kutatásáról. Sok előadásban foglalkoztak az új, molekuláris támadáspontú „személyre szabott" terápia gyógyszereinek kifejlesztéséről is.

A kongresszussal egy időben megtartott orvostechnológiai kiállításon látható volt, hogy a képalkotó berendezéseinek fejlődése dinamikus, újabbnál újabb eszközökkel rukkolnak ki a kutatók. Az úgynevezett hibrid berendezések (PET/CT, SPECT/CT = pozitron emissziós tomográf/ computer tomográf)) a mai korszerű nukleáris medicina alapműszereivé váltak, folyamatos a PET/MR (MR = mágneses rezonancia) klinikai alkalmazásának elterjedése. Új technológiák jelentek meg, például a digitális PET, a félvezető-detektorú SPECT (single photon emission computed tomográf), amelyek forradalmasítják a betegségek diagnosztikáját és a terápiáját.

Szilvási István

Veszteséges az izotópkezelés

Hazánkban a nukleáris medicina alig halad előre, a visegrádi országoktól is elmaradunk. Bár az elmúlt években elsősorban európai uniós forrásokból az egészségügy infrastruktúrája és műszerparkja - a központi régió kivételével - jelentősen fejlődött, ezekből a forrásokból a nukleáris medicina alig részesült. „A PET/CT berendezések száma ugyan nőtt - bár a lakosság számához viszonyítva még nem értük utol a szlovéneket, a cseheket - az izotópdiagnosztikai betegellátás zömét végző SPECT, SPECT/CT berendezés kevés, nagy részük elavult. Budapesten a helyzet - az idén májusi felmérés alapján - katasztrofális. A berendezések átlagos életkora 12,6 év, számos 20-25 éves elaggott készülékkel vizsgáljuk a betegeket. Reméljük, hogy az egészségügyi kormányzat - megismerve a kíméletlen adatokat - központi, hazai forrást teremt az elodázhatatlan műszerberuházásra" - mondta Szilvási István.

Cserére szorul a műszerpark

Elmondta azt is, hogy a SPECT, SPECT/CT vizsgálatok nagy része jelenleg veszteséges a kórházaknak, aminek alapvető oka az, hogy az izotópdiagnosztikai és a terápiás eljárásokhoz a betegbe juttatandó radiogyógyszerek (képalkotásra vagy terápiára alkalmas sugárzást kibocsátó izotópokkal jelölt vegyületek) ára benne van a vizsgálatokért, kezelésekért kapott egészségpénztári finanszírozásban. E díjak értékének többségét 2002-ben állapították meg néhány új, innovatív vizsgálat esetében került csak sor korrekcióra 2013-ban. „Érthető, hogy egyetlen kórház sem akarja elvégezni a „veszteséges" eljárásokat. Nem csoda, hogy az utóbbi másfél évben Budapesten 3 nukleáris medicina munkahelyet zártak be a veszteségessége miatt. Úgy tudom, van reális remény arra, hogy a kormányzat segítséget nyújtson, hiszen szakmánk megfelel annak a kormányzati stratégiának, ami szerint az ambuláns ellátást kell fejleszteni. Tudni kell, hogy az izotópdiagnosztikai eljárásaink 90 százaléka ambuláns tevékenység"- fejtette ki a professzor. Úgy véli, hogy teljesen igazságos finanszírozás nem érhető el, de az nem helyes, ha finanszírozási okokból eltorzul a magyar betegek ellátása.

Ezért is lényeges, hogy a közfinanszírozott betegellátásban minél nagyobb számban legyenek költség-hatékonysági adatokra épülő finanszírozási protokollok, amelyeket nem az egyes orvosi szakmák lobbiereje, hanem a hazai közfinanszírozás lehetőségeit figyelembe véve és a nemzetközi gyakorlat alapján állapítanak meg. „Az egészségügyért felelős államtitkárság számára - a nemzetközi kapcsolatainkat is felhasználva - készült felmérésből kiderült, hogy a nukleáris medicina eljárásainak száma hazánkban - a népesség számához viszonyítva - jelentősen elmarad nem csak a fejlett országokétól, de a szlovén és a cseh számadatoktól is. És ami még ennél is sajnálatosabb, elsősorban a korszerű - érthetően drágább - vizsgálataink, terápiás eljárásaink száma csekély" - összegezte Szilvási professzor.

„A szakember ellátottság sem rózsás, elsősorban az egyetemi graduális oktatásban akad tennivalónk " - folytatta. A molekuláris képalkotás és terápia világszerte tapasztalt látványos fejlődése vonzó az ambiciózus fiatalok számára, ám nem könnyű a képzett szakemberek megtartása. Ebben a megkezdett béremelés sokat segíthet. Tény az is, hogy a fejlett országoktól eltérően kevés a nukleáris medicinában dolgozó nem-orvos diplomás (vegyészek, fizikusok, informatikusok, stb), pedig ez a gyógyítási terület igazi multidiszciplináris szakma. A szakdolgozói utánpótlás - de ebben nincs különbség a magyar egészségügy átlagától - is bizonytalan.
Visszatérve a barcelonai kongresszusra a professzor úgy fogalmazott: „Örömünkre szolgált, hogy a kongresszust kísérő nagyszabású kiállításon magyar cégek (az Izotóp Intézet Kft, a Mediso, a Medi-Radiopharma) is jelen voltak. Jó volt látni, hogy szépen kialakított standjaik igen látogatottak voltak. Elmondásuk szerint számos sikerrel kecsegtető tárgyalást folytattak. Termékeiket az erős piaci versenyben is számos országban használják. A magyar cégek számára a részvétel természetesen azért is lényeges, mert működőképességük elsősorban export lehetőségeik bővülésétől függ. Sikerességük a hazai nukleáris medicina számára is létfontosságú" - jelentette ki Szilvási István.

Exportképes gyártó

„Nem vagyunk világcég, ám egészségügyi és ipari termékeink és szolgáltatásaink 80 országban fellelhetők, árbevételünk közel 85 százaléka származik az exportból" - mondta érdeklődésünkre Lakatos Mihály, az Izotóp Intézet Kft. igazgatója. A vállalkozás több hazai egészségügyi intézménynek szállítja, például a pajzsmirigy diagnózisának megállapításához szükséges terméket, amelynek a terápiás alkalmazása is elterjedt. Egy másik készítményüket használják például a már nem gyógyítható mell- és a prosztatarákban szenvedők fájdalmának csillapítására azoknál, akiknél az úgynevezett biszfoszfonátok nem segítenek. Ez esetben bétasugárzó izotópot juttatnak a szervezet adott helyére, aminek hatására a 10-es fokozatú fájdalomskálán 2-3-as fokozatot lehet elérni. Alkalmazzák az izotópkezelést kóros sejtburjánzáskor is, ez esetben a bétasugárzó izotópot tartalmazó injekciót juttatnak például a térdbe. Ez a beavatkozás ugyancsak összecseng a kormányzati stratégiával, hiszen kiváltja a sebészi beavatkozást, a beteg egynapos kórházi ellátás után hazamehet, és pár hét múlva munkába állhat.

Lakatos Mihály

Környezetvédő pályázatok

Az Izotóp Intézet Kft több lábon áll, az egészségügy mellett számos ipari célú berendezést, technológiát fejlesztettek ki. Sugársterilizálásra alkalmas berendezéseket is gyártanak. „Vietnamban például a tenger gyümölcseinek sterilizálására vásároltak ilyen berendezést, a sugárkezelés ugyanis megöli azokat a baktériumokat, amelyek miatt gyorsan romlani kezdenének az exportra szánt halféleségek"- avat a részletekbe az igazgató. Megtudtuk, hogy alkalmazzák ezeket a berendezéseket zöldségfélék, például burgonya, hagyma csírátlanítására, gyümölcsök sterilizálására, így azok tovább eltarthatók. Érdekességként említette az Afrikában a hím szúnyogok és a cecelégy sterilizálására alkalmazott rendszerüket, amellyel azok szaporodási képességét lehet megszüntetni. Ezek a besugárzások nem jelentenek veszélyt az emberekre, ám Lakatos Mihály megjegyezte, hogy „mint minden orvosi beavatkozásnál, ezekben az esetekben is mérlegelni kell a pozitív és a negatív hatásokat."
Az Izotóp Intézet Kft-t 12 éve irányító, ám 36 éve ott dolgozó szakembertől megtudtuk azt is, hogy hamarosan beadják pályázatukat a radioaktív izotópok újrahasznosításának technológiájára. A napokban pedig egy konzorcium tagjaként írták alá azt a 400 millió forint értékű pályázatot, amelyben vízminősítési eszközöket vizsgáló anyagokat fejlesztenek ki. „Mindkét pályázat a környezetvédelmet szolgálja"- tette hozzá az igazgató.

Kapcsolódó cikkek