ÖNTIK A PÉNZT
Ezek után Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter februárban azt jelentette be: újra kell szervezni a ménesbirtokot, és egy mintagazdaságot létrehozva az egész települést reorganizáló programot szükséges indítani Mezőhegyesen, hogy „a várost és a térséget megmentsük a leszakadástól". A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság létrehozása érdekében - mondta akkor a miniszter - az állam felfüggeszti a térségben meghirdetett földterületek eladását, és a földbérleti szerződéseket is felülvizsgálja. „A 24. órában vagyunk, új esélyt kell adnunk Mezőhegyesnek" - érvelt akkor Lázár. Az állam pedig 2,1 mil-liárd forintért megvásárolta a magántulajdonban lévő nagygazdaságot, és visszavette a közben kiadott földet.
Ellenzéki politikai berkekben nagy felháborodást keltett az ügy. Kiverte a biztosítékot, hogy a vonatkozó törvény szerint - az államosított nagygazdaság számára visszavett 8000 hektár állami föld után - 1,2 milliárd forint kártalanítást fizetnek közpénzből a korábbi pályázati nyerteseknek. Gőgös Zoltán szocialista országgyűlési képviselő, volt agrárállamtitkár példákkal is szolgál, kik járnak jellemzően nagyon jól a szerinte felesleges kártalanítással. Ilyen mások mellett egy Mezőhegyestől 260 kilométerre lakó minisztériumi dolgozó, valamint Simonka György fideszes parlamenti képviselő egyes rokonai.

Az elmúlt napok eseményei alapján úgy tűnik, ömleni kezdenek a milliárdok a mintagazdasági programba, a kedvezményezett társaságok között is főleg a Mezőhegyesibe. Azóta, hogy az állam visszavásárolta a céget, majd - a Ménes Kft.-vel összevonva - megalapította a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot, kinyílt a pénzcsap. A november 28-i kormánydöntés 6 milliárd forint átcsoportosítását rendelte el még az idei költségvetésből - amúgy Paks II. kontójára - a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. feltőkésítésére, 2017. január 1-jei határidővel.
Ez persze annyira nem meglepő azok után, hogy Lázár János novemberben Mezőhegyesen maga jelentette be: Európa legszínvonalasabb állami tulajdonú mezőgazdasági vállalkozását kívánják létrehozni. Ehhez még decemberben egymilliárdos támogatást kap a cég „a működőképessége fenntartásához", és a kormány kétszer ötmilliárd forintos fejlesztést is tervez. A Mezőhegyesi Ipari Parkban új központi telephelyet építenek, valamint felújítják az ezerjószágos tehenészetet, ami legalább három-, de inkább ötmilliárd forintba kerül. Fejlesztik a gépparkot, mert Lázár szerint az extra minőségű földterület megműveléséhez megfelelő minőségű erőgépekre van szükség. Hab a tortán az a 32 műemlék épület, amelynek a felmérése és felújítása 2017-ben kezdődik. Ami pedig a mintagazdasági feladatokat illeti, a tervek szerint a Magyarországon honos lófajtákból komoly ménest hoznak majd létre, ami segíti a térség turizmusának fellendítését. Emellett a tangazdaság agrárképzési gyakorlati helyként is működik a jövőben.

NYERESÉGES VOLT
Szép tervek, de a 2004-ben magánkézbe került, egyebek között vetőmag- és tejtermelő társaság gazdálkodását nyomon követő szakmabeliek fejcsóválva fogadták a működőképesség fenntartásához szükséges óriási összegről szóló híreket. „Ez egy évek óta nyereséges cég, kiváló állapotban van, a profitot is visszaforgatták, a tartozások zömét pedig visszafizették" - értetlenkedik a nagygazdaság egyik partnere, aki szerint olyan magas a technikai színvonal, hogy új eszközökre sem kellene költeni, mert jó és korszerű a géppark. Ez alapján sandaságot sejt a sürgős, sokmilliárdos költekezés, a tőkepótlás, gépvásárlás hallatán.

A nyilvános cégadatok alátámasztják a szavait. A válság és az évenkénti termésingadozások ellenére a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. elmúlt öt éve igazi sikertörténet. Nemcsak az árbevétel és a nyereség alakult szépen (lásd a grafikont), hanem a saját tőke is megduplázódott, meghaladva a 4 milliárd forintot. Pedig Lázár János februárban arról beszélt, hogy a 2004-ben „elprivatizált zrt." vagyontárgyai fogynak, eladták a vetőmagüzemet és a sertéstelepet, a marhatelepen pedig lényegében az eladás óta nincs fejlesztés. Szerinte a magánosítás megbukott, ami magával sodorta az egész várost. Mezőhegyes nem tudta kiheverni a rendszerváltás okozta sokkot, bezárt a cukor- és a kendergyár, s a település az elmúlt 26 évben a lakossága felét elveszítette - tette hozzá.

Van azonban Mezőhegyesen egy másik bökkenő is. Lázár János a településen azt is bejelentette, hogy a mintegy 400 főt foglalkoztató Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság 8500 hektár szántón és 1500 hektár erdős területen, azaz együtt tízezer hektáron fog gazdálkodni. E csillagászati szám vörös posztó az ellenzék szemében, hiszen a kormány - a birtokpolitikája kedvezményezettjei, a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok érdekére hivatkozva - bevezette a birtokmaximum intézményét. Ennek jegyében 1200, illetve az olyan állattartó, vetőmagtermelő társaságok esetében, mint a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., 1800 hektáros plafont vezetett be. A törvényi korlát drákói, az ennél több földet művelő nagygazdaságoknak vissza kell adniuk a többletterületet a tulajdonosoknak a bérleti szerződéseik lejárta után.

Ezért is mellbevágó, hogy az amúgy is különleges kedvezményekben részesülő mintagazdaságok közül a zászlóshajó mezőhegyesi - amely a kis, közepes agrárvállalkozók képzésének is gyakorlati bázisává válik - 10 ezer hektár felett diszponál. Milyen mintát mutathat a 100-300 hektárt művelő családi gazdaságoknak? Az is költői kérdés, miért lépi át a maga szabta kereteket a kormány.

Lapunk azon kérdésére, hogy az 1800 hektáros birtokmaximum korlát ellenére, miért kapott 10 000 hektár állami földet a ménesbirtok a Miniszterelnökségtől a következő választ kaptuk. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvénynek, valamint a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló 2016. évi XCI. törvénynek megfelelően a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vagyonkezelésbe adja a földterületeket az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság részére, hasonlóan az állami erdőgazdaságokhoz, a nemzeti parkokhoz, az oktatási intézményekhez és a kutatóintézetekhez.

Az Kormány az 1784 decemberében alapított ménesbirtok hagyományait fenntartva és értékeit fejlesztve egy olyan korszerű, a lótenyésztés és más haszonállatok tenyésztése mellett a növénytermesztést, valamint az erdő- és vadgazdálkodást középpontba állító mintagazdaságot szervez, amely a hazai- és nemzetközi tudományos és kutatóintézetekkel együttműködve a szakképzés, a felnőttképzés és az egyetemi gyakorlati képzés egyik legszínvonalasabb magyarországi helyszíne lesz.

Azt is kérdeztük, miért kellett a visszavett állami földek után kártérítést adni az új bérlőktől, ha anyagi kár nem érte őket, birtokba sem vehették a földet? Nos, a Miniszterelnökségtől kapott válasz szerint a kártérítésről szóló tervezet szakértők bevonásával készült, miután a Nemzeti Földalap (NFA) előzetesen felmérte a felmerülő kártalanítási igényeket. Az érintett gazdák hónapokig, sőt néhány esetben évekig úgy terveztek, úgy határozták meg saját gazdasági lehetőségeiket, hogy számoltak a földterülettel. „Az összeg indokolt, szükséges és elegendő ahhoz, hogy fedezze a haszonbérleti pályázattal kapcsolatban felmerült valamennyi költséget" - közölte a Miniszterelnökség. Álláspontja szerint minden tekintetben és minden érintett számára jogszerű, gyors, méltányos és fair megoldás született, ami lehetővé teszi, hogy az érintett gazdákat ne érje kár és a Mezőhegyesi Ménesbirtok fejlesztése kezdetét vehesse. „Szeretnénk egyúttal visszautasítani azt a sugalmazást, hogy ebben bármiféle politikai, vagy a fentiekben kifejtettől eltérő szempontok szerepet játszhattak volna" - közölte lapunkkal a tárca.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen fejlesztésekre fordítja a tangazdaság a „kétszer ötmilliárd forintot", a Miniszterelnökségtől megtudtuk, a 3-5 milliárd csak a tehenészetre vonatkozik. A többi fejlesztéssel együtt (új központi telephely, a XXI. századi, legmodernebb technológiával bíró szárító és tároló kapacitás...) a fejlesztési költségek fedik a kétszer 5 milliárd forintot.
Az igazgatóságba és a felügyelőbizottságba jelentős részben a korábbi két társaság (a Mezőhegyesi Ménesbirtok és az ezzel összevont Ménes Kft.) szakemberei kerültek, de helyet kaptak a munkavállalók képviselői és olyan szakmabeliek és szakértők is, akik elkötelezettek a hazai lósport, lótenyésztés és a Mezőhegyesi Ménesbirtok iránt. Nem lehet egy-egy személyhez vagy érdekkörhöz kötni egyik testületet sem.